Kósáék pénzt kérnek
Ha a kabinet nem tesz semmit, jövő januártól súlyos működési zavarokra lehet számítani – hangsúlyozta –, mert a települések nem kapnak több hitelt. Ennek oka az, hogy az önkormányzatok jövőre igen szigorú feltételek mellett és csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel újabb kölcsönöket.
A helyhatóságok működésének finanszírozhatóságát azonban nem csak ez nehezíti: 2013-ban kevesebb költségvetési támogatást kapnak, és a forráskivonás nagyobb lehet, mint amennyit az állam által átvenni kívánt feladatok – az iskolák részleges államosítása, illetve az eddig az önkormányzatok hatáskörébe tartozó államigazgatási hatáskörök járási hivatalokhoz delegálása – indokolnak.
Részben ezt ellensúlyozhatja a közművagyonadó, amelyet, miként arról már beszámoltunk, nemcsak a föld alatt húzódó, hanem a felszín feletti légvezetékek után is kivetnének. Az ilyen címen befolyó harminc-negyvenmilliárd forintot az önkormányzatok kapnák meg. Van azonban olyan elképzelés is, amely szerint ezt a pénzt kizárólag a közösségi közlekedés fenntartására és fejlesztésére lehetne fordítani. Ez a fideszes polgármesteri lobbit is megoszthatja: másra használnák e többletforrást Budapesten, a megyeszékhelyeken, másra a kisebb településeken.
Az adósság konszolidációja támogatható gondolat, de Kósa Lajosnak inkább azt kellene elérnie, hogy ne vegyenek el több pénzt az önkormányzatoktól – jelentette ki kérdésünkre Lamperth Mónika, az MSZP közjogi kabinetjének vezetője. Szerinte négyszázmilliárddal csökken a támogatás, miközben az állam háromszázmilliárdnyi feladatot vesz át. Leszögezte: az adósságkonszolidáció csak akkor képzelhető el, ha megfelelő módszertant dolgoznak ki annak érdekében, hogy világosan látni lehessen: milyen feltételek esetén és mely települések kaphatnak segítséget.
Rendkívül igazságtalan lenne – tette hozzá –, ha figyelmen kívül hagynák, hogy szép számban vannak olyan önkormányzatok, melyek felelősen gazdálkodtak. – Aki felelőtlenül gazdálkodott, viselje is a felelősségét – jelentette ki Wittinghoff Tamás, Budaörs független polgármestere. Szerinte Kósának egyébként sem nyilatkozgatnia kellene, hiszen ők vannak kormányon, ezért inkább cselekedjenek. Ha polgármestertársa mégis aggódik valamiért – mondta –, tegye inkább az iskolák államosítása, a járási rendszer létrehozása miatt.
A közművagyonadó kapcsán Wittinghoff kijelentette: ez már maga az őrület, hiszen az új teher névleg ugyan a szolgáltatókat sújtja majd, s nem az embereket, de a számlát valakinek állnia kell. A közműadó a szánalmasnál is szánalmasabb ötlet – ez a véleménye Kovács Róbertnek, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. ügyvezetőjének –, mert bizonyosan nem segíti a rendszer működőképességének megőrzését. Az adósságkonszolidáció viszont a kutató szerint is elkerülhetetlen, bár nem 1200 milliárdnyi összegben.
Kétféle hitelállományról van ugyanis szó, s más-más problémát jelent az eladósodottság a nagyobb, illetve a kistelepülések számára – magyarázta. Kovács ismeretei szerint van néhány nagyobb város – ezek összesen 100-150 milliárdos hitelt halmoztak fel –, amely a bedőlés határán áll, ezért gyors beavatkozásra van szükség. Ők egyébként nem kis részben saját hibájukból kerültek bajba, mert például soha meg nem térülő, illetve teherbíró képességüket meghaladó beruházásokba fogtak. A devizaalapú kötvények visszafizetése is több helyen gondot jelent.
A másik csoportba elsősorban azok a kisebb települések tartoznak, amelyek a működőképesség megőrzése érdekében vettek fel hitelt. A kutató szerint ennek nagyjából a rendszerváltozás óta fennálló strukturális oka van: az állam még a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához sem biztosít elegendő forrást. E körben alapvetően folyószámlahitelről van szó, azt elvileg minden év végén le kellene zárni, de számos helyen ezeket a kölcsönöket különféle trükkökkel átvitték a következő esztendőre is.
Így az adósságot önkormányzatok sora hosszú ideje görgeti maga előtt, és Kovács becslése szerint ez is körülbelül 100-150 milliárd forint lehet. Ez a lehetőség viszont jövőre megszűnik: bár az éven belüli folyószámlahitelhez nem kell majd kormányzati engedély, a meglevő adósságot nem lehet megújítani. A hiteleket decemberben vissza kell fizetni. A csaknem háromezer kistelepülés többségének pedig ez megoldhatatlan feladat – állítja a szakértő. Ezért Kovács szerint is azonnali beavatkozásra van szükség, különben önkormányzati csődök sorára lehet számítani.
Úgy látja, hogy a helyzet még kezelhető, de hogy milyen konkrét megoldás jöhet szóba, arról nincsenek információi. Lehetséges megoldásként eddig csak annyi hangzott el, hogy a hiteleket az állam vállalná át, és a helyhatóságok a piacinál kedvezőbb feltételek mellett törleszthetnének. Felvetődött az is, hogy az adósságot viszi az állam, és cserében csökkenti az önkormányzatok támogatását.
