Az, hogy a pedagógusok bérét – ami eddig a helyhatóságoknak biztosított közoktatási normatíva része volt – az önkormányzatokon keresztül fizetik, vagy az illetményt közvetlenül a kincstár utalja, viszonylag egyszerű technikai kérdés. Ahol tehát az intézményt továbbra is a település üzemelteti, az átállás egyszerűbb. Abban az esetben viszont ha az állam minden feladatot magára vállal, a tanárok mellett át kell vennie a kiszolgáló apparátust, s gondoskodnia kell például az épületek fenntartásáról, illetve a közüzemi számlák kifizetéséről. A közoktatási intézményekért felelős Klebelsberg Intézményfenntartó Központ területi szerveként működő tankerületek november–decemberben felállnak ugyan, de a TÖOSZ ennek ellenére sem látja biztosítottnak, hogy jövő januártól zökkenőmentesen működik majd az új rendszer – jelentette ki Schmidt Jenő.

Vannak a finanszírozás kapcsán is megválaszolatlan kérdések. Ahol mindent visz az állam, egyértelmű a helyzet: az iskolák fenntartásával kapcsolatos valamennyi költséget vállalnia kell. Korántsem ilyen egyértelmű a helyzet azonban azokon a településeken, amelyeknek továbbra is működtetniük kell az intézményeket. Még nem tudni ugyanis, hogy e célra ezek a helyhatóságok kapnak-e bármilyen költségvetési támogatást. Egyelőre az sem világos, mi történik azokkal az integrált intézményekkel, amelyekben például óvoda, iskola és könyvtár is van; számos településen van ilyen általános művelődési központ.

Felvetődik ugyanakkor, hogy milyen következményekkel járhat, ha az iskolák jövőre már nem önálló költségvetési intézményként működnek. Az igazgató emiatt nem rendelhet meg egy egyszerű javítást sem, és a helyhatóságok tartanak attól, hogy bizonyos kiadásokat maguknak kell állniuk. Problémát okozhat, hogy az oktatási intézmények eddig maguk nyújthattak be pályázatot különféle támogatások elnyerése érdekében. Ha elveszítik az önállóságukat, ki dönt arról, melyik intézmény kap esélyt az indulásra?

A szövetség sürgeti a népszámlálás adatainak mielőbbi közzétételét is. Erre azért lenne szükség, mert bizonyos pályázati források elnyeréséhez szükség lenne a lakosság számának és összetételének pontos ismeretére. Például ahol a kisebbségek aránya meghaladja a húsz százalékot, nem kétezer, hanem 1500 lakos az önálló polgármesteri hivatal létrehozásának feltétele, s ebben az esetben hét helyett már öt település is létrehozhat közös hivatalt. Hasonló a helyzet a kötelező esélyegyenlőségi program esetén is: a népesség összetételére vonatkozó friss adatok nélkül nehéz összeállítani korrekt pályázati anyagot.

Csökkenő fizetések

A TÖOSZ elnöksége szerint a polgármesterek javadalmazására vonatkozó szabályokat csak a következő helyhatósági választás után lehetne bevezetni. A településvezetőknek ugyanis a megváltozott feltételek ismeretében kellene dönteniük, indulnak-e a posztért. A fizetések az önkormányzati törvény 2013 januárjától hatályos szabályai szerint változnak: a kisebb településeken a járandóság csökken, míg a nagyobb városokban számottevően nőni fog. Így az érintettek 85-90 százaléka jövőre rosszabbul járhat – lehetséges, hogy egy községi polgármester az illetménye csaknem felét is elbukhatja. (L. K.)