Együtt 2014: de miképp fog ez összeállni?
Az október 23-i Milla-demonstráción bejelentett Együtt 2014 mozgalmat és annak lehetséges hatásait viszont többen és többféle módon értelmezik.
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint például nehéz másként fölfogni a mozgalmat, mint egy a kormányváltó összefogásban meghatározó szerepet játszani kívánó választási pártot. „A szó kerülése inkább a pártokat többnyire az önző »pártoskodással«, korrupt hatalmi játszmákkal azonosító választóknak tett gesztusnak, illetve az összefogás széles társadalmi, »civil« alapjait sugalló marketingelemnek tűnik” – mondta lapunknak.
Filippov szerint Bajnai Gordon és az Együtt 2014 egyelőre az erőfelmérés, a tapogatózás stádiumában van. „A volt kormányfő óvatos megfogalmazásaiból egyelőre nem derült ki sokkal több, mint hogy ő és az új szervezet részt kíván vállalni a 2014-re tervezett »rezsimváltásból«. Ennek részleteit azonban főként az fogja eldönteni, hogy a következő hónapok során milyen visszajelzések érkeznek majd a politika keresleti oldaláról, vagyis a választóktól.
Az első és legfontosabb kérdőjel: mit képes elérni önmagában ez a mozgalom? Mely létező ellenzéki pártoktól szív el szavazatokat, és mennyit? Hatása a már most létező szavazótábor átrendezésében merül ki (ez elsősorban nyilván az MSZP, az LMP, illetve a DK kárára történhet, utóbbi kettőt akár létében is fenyegetve), vagy képes lesz-e új szavazókat megjeleníteni az ellenzéki oldalon?
A jelenleg a teljes népesség mintegy negyvenöt-ötven százalékát kitevő bizonytalan választók megszólításának kulcsa minden párt közös Szent Grálját jelenti. Ezért a legfontosabb, hogy a felek egyenrangúságának hirdetése mellett mégiscsak Bajnai arcával fémjelzett szervezetre hogyan reagál majd ez az óriási választói tömb. Az esélyeket erősíti a szervezet sokszínűsége mellett Bajnai alapvetően sikeresnek mondható és az eltelt idővel a választók emlékezetében némileg meg is szépült egyéves miniszterelnöksége, illetve az, hogy – Gyurcsány Ferenccel ellentétben – 2010 után képes volt tartósan a háttérbe vonulni. A kormányoldal ezt a válságkezelés „fájdalmas” oldalának felidézésével, illetve a »Gyurcsány–Bajnai-korszak« hangoztatásával próbálhatja ellensúlyozni” – véli Filippov Gábor.
A Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint érdekes módon a fő vesztesnek jelenleg nem a kormányoldal, hanem az LMP tűnik. A 2010-ben elsősorban az elit- és pártellenesség hullámain a parlamentbe evező párt a nyár elején még olyan szervezetekkel próbált ütőképes, „új pólust” létrehozni, amelyek közül a két leginkább potensnek tűnő most Bajnai mögé állt be.
„Ez az egyik legfontosabb kitörési pontot zárta el a befagyott szavazóbázisát a »bizonytalanok« táborából növelni kívánó párt elől, ráadásul nem kizárt, hogy az Együtt 2014 az ő hagyományos szavazóinak egy részét is elszívja majd. A »rezsimváltás«, az »új korszak« jelszava hasonló húrokat penget, mint az LMP, amelynek lendületét viszont első parlamenti ciklusa mostanra mintha megtörte volna. Érdemes lesz megfigyelni, hogyan fog mindez lecsapódni a párt novemberi, választási stratégiáját is meghatározó kongresszusa során. Egy rossz és egy még rosszabb út közül kell választani: egyedül, a teljes megsemmisülést és a kormányváltás sikerét is kockáztatva vágjanak-e neki 2014-nek, vagy a Bajnai körül csoportosuló erők egyikeként, ami azonban nemcsak az annak idején a Bajnai-kormány ellen szerveződött párt hitelességét, de önálló arculatának megőrzését is veszélyeztetné” – fogalmazott Filippov.
Az elemző kérdésünkre hozzátette: az sem lesz mellékes, hogy az MSZP és elnöke – aki vélhetően eredeti szándéka szerint nem így képzelte volna a Bajnaival való együttműködést – hogyan reagál a szervezetalapításra, amely érintheti saját pártja szavazóbázisát. „Egy azonban bizonyos: az intézményi kereteket (a választási rendszert) változatlannak feltételezve, a kormányváltás veszélye így is, úgy is egyetlen esetben fenyegetheti komolyan Orbán Viktort: ha 2014-ben minél több egyéni választókerületben minél kevesebb (lehetőség szerint egy) ellenzéki jelölt fog harcba szállni a kormánypárti jelölttel” – nyilatkozta Filippov Gábor.
– Bár a baloldali értelmiség és a Milla-tüntetésen megjelent szimpatizánsok számára a baloldal lehetséges miniszterelnök-jelöltjei közül Bajnai Gordon tűnik a legkisebb rossznak, a baloldali egység nem egyértelmű e kérdésben – ezt már Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője nyilatkozta. Szerinte a Bajnai által bejelentett új politikai mozgalom több kérdést vet fel, mint ahányat megválaszol.
„A legfőbb probléma, hogy e szervezet körvonalai bizonytalanok, nem tudni, hol vannak a határai. Így többek között Gyurcsány Ferenc szerepe sem tisztázott az együttműködésben. Kormányzáshoz mindenesetre biztosan nem elegendő egy ilyen típusú szervezet létrehozása, egy későbbi párt megalakításának viszont kiindulópontja lehet. Sem Bajnai személye, de még egy látszólagos baloldali egység sem feltétlenül garancia azonban a kormányváltásra. Intő példa lehet a korábbi szlovák koalíciós kormány, melyet rövid időn belül szétfeszítettek a belső ellentétek, valamint az eltérő politikai programok és célok. Az érdemi kormányzáshoz többre van szükség, mint Orbán Viktor személyének elutasítása” – mondta Fodor, hozzátéve: egyelőre úgy tűnik, a volt miniszterelnök nem a „vitatkozó baloldal” egyesítését, hanem a bizonytalan szavazók megszólítását tűzte ki célul.
„Azonban azzal, hogy megpróbálta kisebbíteni az általa is meghatározott Gyurcsány-kormány hibáit, nehezen lesz vállalható alternatíva a baloldali szimpatizánsoknál szélesebb választói koalíció számára.” Fodor szerint ugyanakkor a legnehezebb dilemma előtt az LMP áll. „A Gyurcsány–Bajnai-korszakot elutasító párt esetén a most körvonalazódó szövetségi rendszeren belüli szerepek tisztázásáig a volt kormányfőhöz fűződő viszony átértékelése biztos felmorzsolódáshoz vezethet. Az önálló indulás hívei viszont látszólag kisebbségben vannak. A Bajnai által bejelentett új politikai mozgalom az MSZP vezetőivel szembeni későbbi politikai alkuk miatt fontos, az új választási rendszerben ugyanis szervezet nélkül semmiképp nem lehet komoly eséllyel elindulni. Ez további, kényes személyi és szervezeti kérdéseket vet majd fel az MSZP és az új mozgalom között, így a »veszekedő baloldal« képét kár lenne idő előtt elfelejteni. Az mindenesetre tény, hogy a baloldali szavazókért folytatott versenyben Bajnai fő ellenfele a tagtoborzásban és az esetleges pártalapításban is az MSZP és Mesterházy Attila lett. Felmerül a kérdés, hogy a saját szerepét és imázsát erősítő Mesterházy részéről taktikai hiba lehet-e idő előtt beállni Bajnai mögé – hangsúlyozta a Nézőpont Intézet elemzője.
Balról, zsarolásmentesen
Baja Ferenc szerint balról kell leváltani az Orbán-kormányt. Az MSZP-s képviselő, a párt Szocialista Platformjának vezetője tegnapi sajtótájékoztatón egy kérdésre azt válaszolta: az MSZP támogatottsága 30 százalék feletti, több mint egymilliós tábora pedig baloldali politikát vár tőle.
„Értem az összefogás vágyképét (...), de ha a kormányváltásról beszélünk, egyvalamit a partnereinknek is világosan kell látniuk (...): ha valakinek viszonylag jelentős a támogatottsága, az nem fókuszálhat a jelenleg nem komoly támogatottságú erők együttműködésére, csak úgy, hogy közben a saját támogatóit megőrzi.
Nem lehet úgy leváltani Orbán Viktort, hogy a baloldal hirtelen liberálissá válik, vagy középre pozicionálja magát, mert a szavazói el fognak menni mögüle.” A politikus közölte: nem adják fel azt a hitet, hogy 2014-ben balról, a zsarolásoknak nem engedve váltják le az Orbán-kormányt. „Balról és zsarolásmentesen. Ez a két alappillére annak, amit mondok” – közölte, hangsúlyozva: ez a magánvéleménye. Baja úgy fogalmazott: az MSZP továbbra is együttműködésre törekszik minden, a kormányváltásban érdekelt demokratikus szervezettel.
Nem tudni azonban, hogy az új mozgalom milyen erős lesz, ezt csak a választók dönthetik el, és a különböző szervezetek támogatottsága határozza majd meg, hogy egy év múlva ki milyen tárgyalási pozícióban lesz az ellenzéki oldalon. Az MSZP-s politikus elfogadja azt a stratégiát, hogy az Orbán-kormány leváltásához középről és akár jobboldalról jövő szavazatokra is szükség van, véleménye szerint azonban egyelőre megjósolhatatlan, hogy ezek megszerzésére Bajnaiék képesek-e. (MTI)
