„Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ilyenkor „itt van velünk” minden magyar. „Összegyülekezünk, hogy hálával emlékezzünk a hősökre és mártírokra, akik szembeszálltak az idegen elnyomókkal” – tette hozzá.

– A forradalom leverőinek törekvései – mondta – nem tűntek el a közéletből. Ezzel összefüggésben idézte föl a 2006-os eseményeket is, pontosabban azt, hogy a brutalitásban akkor élen járókat kitüntették. Szavait a Kossuth téren összegyűltek hangos pfujolása fogadta.

Ami pedig a 2008-as válságot illeti: Orbán Viktor szerint „kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága nem a saját lábán áll”. „Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, tudjuk, oda már nincs visszaút” – jelentette ki beszédében Orbán Viktor, aki szerint a válság „megrostálja” a nemzeteket. Eldönti, „ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren”, és ki érhet partot a szabadságát visszanyerve. Európa Orbán szerint még nem tudja, hová álljon, balra vagy jobbra fordítsák-e a kormánykereket. A miniszterelnök szerint Magyarország a jó irányba halad: az elmúlt két évben a „válság szélviharában” is képesek voltak faragni az adósságból, a pénzvilág ellenében is sikerült kimenteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, és a nehéz pénzügyi helyzet ellenére is meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, emelték a minimálbért, csökkentették a családok adóterheit, valamint sikerült segély helyett munkát adni 200 ezer embernek.

„És ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is, és képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek az idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is” – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva: nem azt üzenik a fiataloknak, hogy „el lehet innen menni”, hanem, hogy „haza lehet ide jönni”.

Brüsszelben Orbán szerint szép számmal vannak, akik a pénz- és bankkapitalizmusba akarnak életet lehelni, a spekulánsok világát akarják feltámasztani, és az emberekre hagyni a terheket. „Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta a kormányfő, aki leszögezte: elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de azt nem, hogy mások mondják meg, mit tehetünk és mit nem a saját hazánkban. Nem fogadjuk el, hogy valamilyen „kifinomult módszerrel” idegenek kormányozzanak bennünket – tette hozzá. Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de a kettős mércét nem.

– Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok miatt Magyarországot büntessék. Elfogadjuk, hogy az európai intézményeket megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy az EU bármelyik intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal – tette hozzá Orbán, aki úgy fogalmazott: „a hegy valóban magas, de van út a tetejére”.

Végezetül arról beszélt, hogy az ’56-os forradalmat az akkori bérből és fizetésből élők „csinálták”, nem törődtek bele a sorsukba. „Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint ami nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni” – mondta, és az ünneplőknek azt kívánta, október 23-a mindig emlékeztesse őket, annyira élünk csak, mint amennyire Magyarország él. „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta beszédét a szokásos fordulattal.

Békemenet, október 23.,