A Szabad sajtó útján, az Erzsébet híd tövében a Milla, a Szolidaritás, valamint a Haza és Haladás Alapítvány tegnap elindította az Együtt 2014 választási mozgalmat. Kezdő súlyt e szervezetnek a tegnap összegyűlt tömeg adhat. Az az egymásra találó sokaság, amely ismét megmutatta magát, mint olyan, amely már el is hiszi, hogy elégedetlenségének, felháborodásának mind erőteljesebben érdemes hangot adnia, s már bátorsága is van hozzá, hogy világossá tegye, nem akarja elviselni azt, ami van. Mást akar.

Ez az akarat egyetlen jelszóba sűrűsödött eddig is: Orbánnak mennie kell! Ami a tegnapi nappal megváltozott, hogy az elégedetlenség immár politikai – nem párt-, hanem mozgalmi – keretet is kapott, helyet teremtve a politikát elutasító bizonytalanoknak is.

Kétségtelen, hogy a demokratikus pártokat is szövetségbe hívó „ernyőszervezet” vezetője Bajnai Gordon lesz, aki nem kevesebbet hirdetett meg, mint az új politikai közép megszervezését, nem egyszerű kormányváltást, rezsimváltást, hanem politikai korszakváltást. Az Együtt új politikai kultúrát akar megteremteni 2014-től, ami célja volt például eddig is az LMP-nek, és amihez Gyurcsány Ferenc tegnapi beszéde alapján a DK partner lenne.

Kérdés, mit szól mindehhez a jelenleg legerősebb ellenzéki párt, az MSZP, amelynek meglehetősen kritikus – ha korántsem orbáni – szemmel kell újragondolnia utóbbi húsz évét. Sok jele van annak, hogy ezt teszi is. A most felkínált kompromisszum alapja – haza, haladás, szolidaritás, Európa – ugyan minden demokratikus erőnek elfogadható, sőt, de ahhoz, hogy Európa részeként újra lehessen teremteni a magyar köztársaságot, több kell. Meg kell tagadni az utóbbi húsz évből mindent, ami lehetővé tette az orbáni kétharmad alkotmányos parlamenti puccsának ámokfutását. Tisztázni kell, hogyan jutott, juthatott el az ország 1989 demokratikus álmaitól az orbáni parlamenti autokratizmusig.

Ha volt katarzisa az Erzsébet híd lábánál megtartott tegnapi demonstrációnak, úgy azt az adta, hogy nem volt sem csak baloldali, sem csak liberális, sem csak zöld, sem csak szabadelvű konzervatív. Egyszerre volt mind. Demokrata volt. Demokraták demonstrációjává lett a liberális polgári parlamentarizmus mellett. A hatalom által az utcára szorítottak tiltakozó reményét láttuk. Annak reményét, hogy le lehet számolni a Fidesz hatalmával, hogy a IV. köztársasággal új lapot lehet nyitni a magyar demokrácia történetében.

Ha eddig ebben a fő szerepet a civil szerveződések játszották, hát annál jobb, mert azt jelzi, hogy a rendszerváltás köztársaságának minden tökéletlensége ellenére a demokratikus elkötelezettség mélyen gyökeret vert a civil létben. S ha az is igaz, hogy a politikai képviselet a polgári világban a pártok dolga, úgy másfél évük van rá, hogy az utcára szorult demokrata reményből választói akaratot kovácsoljanak, amellyel 2014 tavaszán megnyílhat az út a IV. köztársaság előtt.

Ehhez a demokrata hídfő tegnap létrejött.

milla