Még egy hónap van az internetes sajtótermékek bejelentésére

Június 30-án jár le az internetes sajtótermékek nyilvántartásba vételének határideje - tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) csütörtökön az MTI-t.

Csütörtökig kell regisztráltatni az internetes sajtótermékeket

Június 30-án lejár az internetes sajtótermékek nyilvántartásba vételének határideje - tájékoztatta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága szerdán az MTI-t.

Elefánttá fújt bolha?

Letiltották, bekérették, rosszallották - az egri rádió és az eszakhirnok.hu portál körüli botrányok háttere.

Szalai Annamária szerint az internet nagyon veszélyes

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerint a szülőknek nemcsak a valóságos, hanem a virtuális világban is védeniük kell a gyermekeiket, mert az interneten számtalan veszély leselkedik rájuk.

Kövér László megszelídítené az internetet

Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke szerint egy önálló internetes gyermekvédelmi törvény bevezetése jó eszköz lehetne a gyerekek megóvására az online világban.

 

Az öngyilkosságot is népszerűsítik az interneten

Naponta jelentenek a médiahatóságnak kiskorúak elleni internetes visszaéléseket.

Önálló internetes gyermekvédelmi törvény vagy az elektronikus kereskedelemről szóló törvény módosítása kellene ahhoz, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban legyenek az online világban – közölte Szalai Annamária, a médiahatóság elnöke nemrég egy konferencián. 

A hatóság megkeresésünkre közölte, hogy „számtalan alkalommal” találkoznak azzal a problémával, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a gyerekek elleni online visszaélésekkel szembeni fellépést. Példának egy közelmúltbeli kanadai esetet hoztak fel, amikor egy kamasz lány azért lett öngyilkos, mert egy férfi meztelen képet tett fel róla egy közösségi oldalra, és az interneten zaklatta.

Internet Hotline szolgáltatásukra naponta több ilyen bejelentés érkezik, de a munkatársak nem léphetnek fel hatóságként, csak egyeztethetnek a szolgáltatókkal, illetve kérhetik őket a vélhetően jogsértő tartalmak eltávolítására. Ezenkívül bűncselekmény gyanúja esetén a rendőrséghez fordulhatnak.

Az internetes gyermekvédelmi törvényt egy lehetséges javaslatnak nevezték a hatékonyabb megelőzés érdekében. Hozzátették: az elektronikus kereskedelemről szóló törvény által szabályozott értesítési-eltávolítási eljárás eredményesen működik szerzői jogi jogsértések esetében. Ezt az eljárást ki lehetne terjeszteni olyan esetekre is, amikor nem szerzői jogot sértő tartalmakról, hanem kiskorúakat ábrázoló, jogtalanul felhasznált fotókról van szó.

A téma nem csak a magyar hatóságokat foglalkoztatja: az Európai Unió képviselői ezen a héten egyeztetnek civil és iparági szereplőkkel arról, hogy hogyan tehető biztonságosabbá az internet a gyerekek számára. Az egész unióra kiterjedő EU Kids Online felmérésben Magyarországot az alacsony használati intenzitású és alacsony kockázattal bíró országok közé sorolták. A 9–16 év közötti magyar gyerekek közel 60 százaléka naponta internetezik, 35 százalékuk pedig hetente egy vagy két alkalommal.

– Természetes, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb arányban és intenzitással használnak internetet a gyerekek, több veszéllyel is találkoznak – mondja Ságvári Bence, a magyarországi kutatás vezetője. Hozzáteszi: ez nem jelenti azt, hogy baj lenne az intenzív internethasználattal, csak arra figyelmeztet, hogy különösen fontos a gyerekek képzése.

A 2010 végén készült felmérés szerint a magyar 9–15 évesek 37 százaléka számolt be arról, legalább egy úgynevezett kockázatos tevékenységet végez a neten. Találkozott már pornográf, rasszista, az öngyilkosságot, a táplálkozási zavarokat pozitív színben feltüntető vagy egyéb káros tartalmakkal. Kapott már szexuális tartalmú üzeneteket, zaklatták online, vagy találkozott olyasvalakivel, akit online ismert meg. (Svédországban ugyanerről az érintett korosztály fele számolt be.) Ugyanakkor csak a gyerekek 12 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten negatív, nyugtalanító élményük volt az interneten.

– Minél többet és minél magabiztosabban használja egy gyerek az internetet, annál inkább tudja kezelni ezeket a kockázatos helyzeteket. Az is tény, hogy sajnos azok vannak online a legnagyobb veszélyben, akik a való életben is hátrányos helyzetűek, magatartási, pszichológiai zavarokkal küzdenek – teszi hozzá Ságvári Bence.

A magyar gyerekek átlagosan 9 éves korukban kezdik el önállóan használni az internetet. A kutatás szerint negyedük olyan háztartásban él, ahol a szülők lényegében semmilyen személyes, gyakorlati tapasztalattal nem rendelkeznek az internettel kapcsolatban. De az internetet használó szülők közel harmada is azt mondta, hogy nem magabiztos felhasználó. Ezeknek a gyerekeknek még inkább szükségük lenne arra, hogy az iskolában kapjanak valamilyen tudást a biztonságos internethasználatról.

A szakember szerint legalább ekkora probléma, hogy a felnőttek között meglévő, úgynevezett digitális egyenlőtlenség a gyerekek között is létezik. Szerinte a kamaszok három csoportra oszthatók. Az elsőbe a „digitális elit” tagjai tartoznak, akiknek otthon, az iskolában és most már a mobiltelefonjukon is van internet-hozzáférésük. A második csoport tagjai hozzáférnek ugyan a nethez valahol, de (még) nem játszik központi szerepet az életükben, nem használják okvetlenül napi szinten. A harmadik csoport viszont teljesen offline életet él, szinte soha nem internetezik. Ságvári Bence szerint ők főleg a kistelepüléseken élő, hátrányos helyzetű, sokszor roma fiatalok. – Ugyan elvileg minden iskolában van internet, de nagy kérdés, hogy ha ezek a gyerekek hozzá is férnek mondjuk óra után, mire tudják használni, segíti-e őket valaki abban, hogy valóban hasznos információkhoz és szolgáltatásokhoz jussanak – magyarázza.

Hozzáfűzi, hogy a minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása is van olyan fontos, mint a biztonságos internethasználat megtanítása. Ugyanakkor szerinte univerzális megoldások nincsenek. Ami egyik országban működik, az nem feltétlenül lesz sikeres egy másikban. – Az jó, hogy ha az unió képviselői leülnek például a Facebookkal tárgyalni erről, de az már nem biztos, hogy nálunk is sikeres lehet egy Svédországban bevált megoldás. Mindenhol az adott ország kulturális, oktatási és technológiai fejlettségének megfelelő megoldásokat kell találni – figyelmeztet Ságvári Bence, hozzáfűzve, hogy a tiltással és a teljes szabadsággal is egyaránt óvatosan kell bánni.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.