„Ajkából nem lett Ózd”
Bakonyi Zoltán vallomása elején közölte, hogy az ügyész kérdéseire nem fog válaszolni. Ezt azzal indokolta, hogy az eljárás nyomozati szakában szerinte nem volt módja a védekezésre, a szakkérdésekben sem fejthette ki vagy ütköztethette a véleményét, a vádirat legfontosabb megállapításait pedig először a Magyar Nemzet napilapból ismerhette meg.
– Elismeri-e a bűnösségét? – kérdezte a bírónő a fizikus végzettségű, közgazdaságtanból pedig tudományos fokozattal is rendelkező vádlottól.
– Egyik vádpontban sem vagyok bűnös – válaszolta.
– Megértette a vádiratot?
–Magyarul íródott, tehát megértettem, de elfogadni nem tudom.
A vádlott ezt követően arról beszélt: nehezen veszi tudomásul, hogy a törvényszék nem keresheti az abszolút igazságot, csupán arról dönthet, bűnösek-e az elé állított vádlottak. Az önmaga és munkatársai büntetlen előéletét többször is hangsúlyozó Bakonyi Zoltán azt mondta, a vádlottak ártatlanok, mindenki a legjobb tudása alapján, a szabályok maximális betartásával végezte munkáját.
– Borzalmas baleset történt, mélységesen fájlalom a tragédiát – jelentette ki az elsőrendű vádlott. – Azoknak a károsultaknak, akik hozzánk fordultak, lehetőségünk mértékében segítettünk is.
Hangsúlyozta, hogy bár nagy gondok közepette, de a Mal Zrt. – melynek a tevékenysége mintegy hatezer családot érint –most is működik, s „Ajkából és környékéből nem lett Ózd”.
Bakonyi Zoltán védekezése részeként tizenhat összefűzött dossziéban háromezer oldalas, a Mal felkérésére készült szakértői véleményt adott át a bíróságnak. Szóbeli vallomása első részében a vádirat megállapításaira tételesen reagált. A másodrendű vádlott hétfői vallomásával egyezően vitatta a tragédia vádiratban rögzített időpontját, a gátszakadás szerinte is később következett be. Utalt arra, hogy az Országos Egészségpénztár adatai szerint 161 sérült vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, míg a vádiratban 226 sebesült szerepelt. A kiömlő vörös iszap kapcsán az „erősen lúgos” kifejezést is kifogásolta, általuk modellkísérlettel szimulált karbanizációs folyamatok eredményeire hivatkozott, s idézte a BorsodChem szakmai véleményét, mely szerint a kiömlő anyag az „irritáló tartomány” alsó határán volt. – A helyszínen a kiömlött anyag veszélyességéről tehát megfelelő tájékoztatást adtunk a „sajtó nyomására” tett nyilatkozatainkban – állította a vezérigazgató az egyik vádponttal szemben a törvényszéken. Szerinte megalapozatlan, nem bizonyított és irreális az a feltevés, hogy 920 ezer köbméter iszap ömlött ki a baleset során.
– Kommunikációs kudarc miatt vagyunk itt – állította később. – A tragédiát, emberek halálát okozó gátszakadásban a Mal polgári felelőssége sem állapítható meg. Hozzátette: Soha nem merült föl, semmi nem jelezte, hogy a X-es tározó veszélyes. Többször utalt arra, hogy a vasúti töltés, a résfal korábbi építésével az iszaptározó medence lefolyási iránya megváltozott, a Torna patak medrének természetes vízzáró szerepe megszűnt. Ezzel kapcsolatban majd egy pécsi professzor meghallgatását is indítványozza a védelem.
Bakonyi Zoltán hosszú prezentációjában aprólékos részletességgel mutatta be a cég történetét, jelentőségét, működését, technológiájának elvi sémáját és gyakorlatát, de még a bauxitbányászat sajátosságával is megismertette a bíróságot.
Az elsőrendű vádlott meghallgatása szerdán folytatódik. A törvényszék még korábban elrendelte, hogy februárban háromnapos helyszíni tárgyalást tartanak a Mal telephelyén.
