Magyarázhatatlan fizetések

Hiába iskolázottabbak, továbbra is kevesebbet keresnek a nők: több mint hatvan nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért a pénzért.

Ha a feltételek nem változnak, a nőknek több mint hatvan nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért a pénzért – ezzel nyitotta meg Nagy Beáta, a Corvinus Egyetem docense azt a nemrégiben tartott konferenciát, amely a nők és férfiak fizetése közötti különbségről szólt. Elmondta, hogy 2012 elején az Európai Bizottság készíttetett egy felmérést arról, hogy a nemi egyenlőtlenségeket mekkora problémának tartják az emberek az unióban.

A válaszadók több mint fele szerint bár az esélykülönbség csökkent, még mindig jelentős. Két ügyet emeltek ki: a családon belüli erőszakot és a bérkülönbséget. Jelenleg 18 százalékos az átlagos órabérkülönbség Európában a férfiak és a nők között, ami egész életre szól, hiszen ez vezet a két nem közötti nyugdíjkülönbségekhez. Az okok: a munkaerő-piaci pozíciók, kevés női vezető, a rosszul fizetett területeken dolgozó nők nagy aránya és az otthoni munkamegosztás egyenlőtlensége. Nagy Beáta szerint az is a kiegyenlítődés ellen hat, hogy a fizetést magánügynek tekintjük, amelyről nem illik vagy nem lehet beszélni.

Magyarországon 2009-ben vizsgálták országos adatbázis segítségével a férfiak és nők jövedelemkülönbségét. Kiderült, hogy amikor a fiatalok megjelennek a munkaerőpiacon, még nincs számottevő bérkülönbség, de amikor családot alapítanak, megjelenik a jövedelemhátrány. Ez később kicsit csökken, de már soha nem tűnik el teljesen.

– Ez nem magyar jelenség, bármely országot vizsgálva tapasztalhatjuk – hangsúlyozta Sik Endre szociológus. Iskolai végzettség szerint vizsgálva a bérrést, kiderült, hogy a legalacsonyabb és a legmagasabb végzettségűek körében a legnagyobb a nők hátránya. Az alacsony végzettségűek körében a férfiak fizikai erőfölénye, a magas végzettségűek esetében pedig az úgynevezett üvegplafon-jelenség (a vezetői pozíciók elzárása a nők elől) magyarázza a különbségeket.

A versenyszférában a cég nagyságával nő a nők hátránya, vagyis nem igaz, hogy a nagy foglalkoztatók jobban vigyáznának erre. Lovász Anna, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa szerint a diszkrimináción kívül számos más ok vezet a bérhátrányhoz. Az egyik ilyen az iskolázottság, bár itt a nők helyzete az elmúlt évtizedekben sokat javult. (Olyannyira, hogy már Magyarországon is több a diplomás nő, mint a férfi.) A másik a munkatapasztalat, ahol a családos nők a szülések miatt hátrányban vannak az azonos korú férfiakhoz képest. Emellett a béreket befolyásolják a nemek közötti egyéb eltérések is.

Szerinte a nők általában nem kedvelik a versenyhelyzeteket, ritkábban kérnek béremelést, előléptetést, kisebb az önbizalmuk, a család és munka fontosságáról másképp gondolkoznak, és jellemzőbb rájuk a munkahelyi konfliktusok kerülése. Fontos még az úgynevezett kompenzáló bérkülönbség: mivel a nők tudják, hogy otthon több feladatuk van, ami miatt a munkahelyen kevésbé tudnak teljesíteni, eleve kevesebb fizetést kérnek. De ha ezeket mind kiszűrjük, akkor is jelen van az úgynevezett megmagyarázatlan bérkülönbség, ami egyértelműen diszkriminációra utal.

– Évtizedek óta foglalkozom ezzel a témával, és elegem van abból, hogy ugyanazt hajtogatjuk, az előrelépés lehetősége nélkül – közölte Kollonay Csilla, a CEU oktatója. Szerinte a visegrádi régió sajátossága, hogy a nőket a millió kedvezmény és a családon belüli helyzetük miatt negyven évig másodrendű munkaerőnek tekintették. Ez nagyon megnehezíti, hogy egy fejlett piacgazdasághoz illő kép alakuljon ki a munkaerő-piaci helyzetükről.

Felhívta a figyelmet egy közelmúltbeli ügyre, amelyben két, ugyanolyan korú kezdő jogászt, egy fiút és egy lányt 300, illetve 180 ezer forintos kezdő bérrel vettek fel ugyanabba a pozícióba. Amikor kiderült, a céget megbüntették. Kollonay Csilla szerint ez jól mutatja, hogy a munkáltatók miként közelednek a nők felé, és nem véletlenül: a nőkre egyre több otthoni teher hárul az egészségügy és az oktatási rendszer gyengülésével.

 – Nem is szólva arról, hogy a jó munkaerő mindig elérhető, mindig kész dolgozni, míg a jó anyának első a család, és a munka szinte másodlagos. Ezek az elvárások kizárják egymást – fűzte hozzá. Szerinte az új munka törvénykönyve felhívás a bérkülönbségekre, és emellett családellenes. Hangsúlyozta: az egész társadalom érdeke, hogy a nők foglalkoztatási körülményei javuljanak, máskülönben a rossz körülmények, alacsonyabb bérek a férfiak világába is átszivárognak.

– Egy amerikai tulajdonú cégnél, mint amilyen a mienk, az esélyegyenlőség kérdése rendkívül hangsúlyos – mondta Rolek Ferenc, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese. S mégis: minél feljebb vizsgálódunk a cég ranglétráján, annál több a férfi. A felső vezetők 82 százaléka, a középvezetők 70 százaléka férfi, a csoportvezetők között 48 százaléknyian vannak, a munkatársak között azonban csak 26 százalékos az arányuk. Minden szinten körülbelül tíz százalékkal keresnek többet. – Erre lehet azt mondani, hogy miért van bérkülönbség, de azt is, hogy sokkal kisebb a különbség nálunk, mint az országos átlag – magyarázta. A cég évente felülvizsgálja a női-férfi béregyensúlyt.

A banknál szinte minden pénzforgalmi ügyintéző, lakossági értékesítési tanácsadó és telebank-munkatárs nő, az informatikusok, területi értékesítési vezetők szinte csak férfiak. Utóbbi területek jobban fizetettek. Rolek Ferenc szerint hiába törekszenek rá, nem tudnak informatikai területre több nőt felvenni, nincs jelentkező. Ugyanakkor a jól fizetett kockázatelemző munkakörben már több a nő, mint a férfi.

2020: Hiányoznak majd a diplomások

A magyar munkaerőpiacról csaknem 150 ezer jól képzett, diplomás szakember hiányzik majd 2020-ban, de félmillió ember hiába fog munkát keresni diploma hiányában. Míg a gyártás területén túlkínálat lesz jelentkezőkből, az üzleti szolgáltatásoknál és az építőiparban munkaerőhiányra lehet számítani – hívja fel a figyelmet a legfrissebb előrejelzésekre hivatkozva a Randstad. Annemarie Muntz, a Randstad Holding PR-vezetője közölte: ha figyelembe vesszük a friss diplomások belépését és a nyugdíjasok egy részének visszatérését a munkaerőpiacra, akkor is csaknem 150 ezer emberes hiány várható a felsőfokú végzettségűekből Magyarországon alig 8 év múlva.

A szakértő szerint a legnagyobb fenyegetést a kereslet-kínálat egyensúlyára mégis az jelenti, hogy a középfokú végzettségűekből csaknem félmillióval több lesz annál, mint amennyien el tudnak helyezkedni. A Randstad szakemberei szerint a magyarországi helyzet megoldásához több tényező szükséges. Ezek közül az egyik az oktatási reform, vagyis a vállalatok elvárásainak megfelelő szakterületen végzett, magasan képzett szakembereket kell biztosítani ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség várható szintje. Az alacsonyan képzettek, illetve az oktatási rendszerből korán kilépők számára hatékonyabbá kell tenni az álláskeresést támogató rendszert is – véli a cég. (MTI)

Call centerben – ki kap többet?
Call centerben – ki kap többet?
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.