A jogállamiságnak része az igazságszolgáltatás működése, és ha bizonyos statisztikai mutatókat vizsgálunk, a magyar bíróságok az unión belül valahol a középmezőnyben lehetnek – mondta kérdésünkre Hack Péter büntetőjogász. Egyes államokban – például Olaszországban vagy Görögországban – lassabban születnek meg az ítéletek, míg a skandináv vagy a Benelux államokban gyorsabban és hatékonyabban működik a rendszer. Hollandiában például a büntetőügyekben átlagosan hat hónap alatt hirdetik ki az elsőfokú verdiktet, és Hack szerint mi ettől még nagyon messze vagyunk. Összehasonlítási alap lehet emellett, hogy Magyarország GDP-arányosan mennyit fordít az igazságszolgáltatási rendszer működtetésére, és e tekintetben bizonyosan nem állunk túl jól.

A bírói fizetéseket is szívesen hasonlítják össze az európai átlaggal, és akkor ugyancsak az derül ki, hogy a sor végén kullogunk. Hack azonban úgy véli, ezzel nem szerencsés érvelni, mert akkor más foglalkozások esetében szintén össze kellene vetni a fizetéseket a más uniós tagállamokban elérhető keresetekkel. Aggályokat vet fel ugyanakkor a bírósági igazgatási rendszer átalakítása, mert az szembemegy az európai tendenciákkal – hangsúlyozta a szakértő. A Velencei Bizottság – az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes tanácsadó szerve – 2010 márciusában fogalmazta meg, hogy az igazságszolgáltatás működtetésében nagyobb szerepet kell biztosítani a bírák választott testületeinek.

Hack kiemelte: az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot – amelynek működésével kapcsolatban egyébként maga is számos aggályt fogalmazott meg – tavaly decemberben megszüntették, és a helyébe az Országos Bírósági Hivatal (OBH) lépett, amelynek élére a parlament állított vezetőt. Ő nagyjából teljhatalommal rendelkezett, mert maga dönthetett a bírák és a bírósági vezetők kinevezéséről, illetve egyes kiemelt büntetőügyek áthelyezéséről. Hack Péter úgy véli, jó döntés, hogy a kormány e tekintetben visszakozott, és a bírák által választott tagokból álló Országos Bírói Tanács (OBT) érdemi hatásköröket kapott, s a bírák, valamint a vezetők kinevezése esetén vétójogot kapott.

Szerinte üdvözlendő az is, hogy az OBT határozott lépéseket tesz az egyes bíróságok munkaterhe között mutatkozó különbségek mérséklésére. Ha például a fővárosban vagy Pest megyében a bíráknak kevesebb üggyel kell megbirkózniuk, gyorsabban születhetnek meg az ítéletek, amit a Velencei Bizottság is értékelni fog – állítja Hack.

A bírák függetlensége kapcsán – amelynek része az elmozdíthatatlanság is – viszont továbbra is vannak aggályok. A büntetőjogász szerint helyes, hogy a kormány visszavonta a bírák kényszernyugdíjazására vonatkozó előterjesztést, és megvárja, amíg az Európai Unió bírósága az emiatt indult kötelezettségszegési eljárásban döntést hoz. Külföldön azonban azt sem értik – tette hozzá –, hogy miért meneszthették megbízatásának lejárta előtt a volt főbírót. Hack elmondta: nevetséges érvnek tartják, hogy azért kellett mennie, mert nem volt ötéves hazai, „csak” a strasbourgi emberi jogi bíróságon szerzett évtizedes bírói gyakorlata.

A bíróságok működésének hatékonyságát jelző mutatókban az európai középmezőnyhöz tartozunk – ezt erősítette meg Fleck Zoltán jogszociológus is. Bizonyos területeken azonban jelentős a lemaradásunk – hangsúlyozza –, például az állam igen keveset költ az áldozatok megsegítésére, illetve arra, hogy a rászorultaknak biztosítsa a jogi képviselethez való ingyenes hozzáférés lehetőségét.

Emellett Fleck szerint is a bíróságok igazgatási rendszere válthatja ki uniós körök nemtetszését. A jogszociológus kiemelte: az uniós tagállamok egy részében a bíróságok működéséért az igazságügyért felelős miniszter felel, de a hatásköröket ebben az esetben is megosztják a bírák választott testületeivel. Például a tárcavezető dolga, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatás működési feltételeit, a bírák és a vezetők kinevezésében viszont meghatározó szerepet kapnak a választott bírói testületek. De vannak olyan államok is, amelyekben a miniszternek nincs beleszólása a bíróságok ügyeibe, s kizárólag a bírói önigazgatás érvényesül.

Arra viszont nincs példa, hogy a bíróságok igazgatását egy parlament által választott személyre bízzák, mert a vezető kiválasztása akkor is politikai döntés eredménye, ha ő a bírák közül kerül ki – véli Fleck Zoltán. És Magyarországon éppen ezt a megoldást választották, ami szerinte azért különösen aggályos, mert egy kormánypárti politikus felesége – Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő neje – került az OBH élére. Ő ráadásul a jogszociológus szerint senkinek nem tartozik felelősséggel, és a személyzeti kérdésekben a bírói tanácsnak biztosított vétójog is csupán formális.

A bírósági hivatal elnökének meghatározó szerepe van abban, hogy ki lehet bíró, ezért Fleck úgy látja, a tanács aligha gyakorolhat érdemi kontrollt felette. A hatályos szabályozás különben úgy szól, hogy amennyiben a testület nem fogadja el Handó Tünde döntését, ő nem köteles a bírói grémium álláspontját elfogadni, hanem új pályázatot írhat ki. Vagyis: a bírák által támogatott jelöltet nem kell kineveznie.

Kötelezettségszegési eljárás indulhatna

A bírósági rendszer működési feltételeinek meghatározása az uniós tagállamok hatásköre, Lattmann Tamás nemzetközi jogász azonban kérdésünkre elmondta: az Európa Tanács (ET) emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezménye, illetve a strasbourgi bíróság annak alapján kialakított gyakorlata követelményeket fogalmaz meg az igazságszolgáltatással kapcsolatban is. „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja” – áll a dokumentumban.

Az Európai Uniót létrehozó 1992-es maastrichti szerződés utal is arra – emlékeztet Lattmann –, hogy az ET, illetve a strasbourgi emberi jogi bíróság által kialakított emberi jogi standardokat valamennyi részes félnek tiszteletben kell tartania, hiszen mindannyian tagjai az Európa Tanácsnak. Az unió megújítását célzó 2009-es lisszaboni szerződés pedig kifejezetten tartalmaz arra vonatkozó utalást is, hogy a tagállamoknak figyelemmel kell lenniük a demokrácia és a jogállamiság elveire.

Az alapszerződés hetedik cikkelye azt is kimondja, hogy annak a tagállamnak, amely súlyosan és tartósan megsérti az unió alapvető értékeit, akár meg is vonhatják a szavazati jogát. Ez a nemzetközi jogász szerint igen súlyos szankció, amelyre eddig még nem volt példa. Ha azonban Brüsszel az egyes országok igazságügyi rendszerét is górcső alá vehetné, köztes megoldás születhetne. Vagyis: azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek esetleg megsértik az ET egyezményében meghatározott jogelveket, nem kellene a szavazati jog felfüggesztésének nagyon súlyos eszközét alkalmazni, hanem csak kötelezettségszegési eljárást indíthatnának.

Ma erre Lattmann szerint önmagában azért, mert az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító intézkedéseket fogadnak el, csupán áttételes módon, kapcsolódó uniós jogi tényezőkön keresztül (például a diszkrimináció tilalmának megsértése a bírák esetében) nyílik lehetőség. Hozzátette azonban, hogy egyelőre korai lenne nyilatkozni arról, pontosan mit is akar az unió, ahogyan arról is, mit hajlandók elfogadni a tagállamok. (L. K.)

Handó Tünde