Visszatérés a száműzetésből
Verdes Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa úgy nyilatkozott: a kormány komolyan vette a meghallgatást, és a legmagasabb szinten képviseltette magát. A delegáció tagjaként jelen volt a szociális ügyekért felelős államtitkár, Soltész Miklós is.
– Volt miről beszámolni, hiszen valóban nagyon kedvező fejlemény, hogy Magyarországon már elfogadták a jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényt. Ami viszont védhetetlen volt, az a kitagolás és a szavazati jog kérdése – fogalmazott.
Magyarország ugyanis az ENSZ-egyezmény aláírásával vállalta, hogy megszünteti a nagy létszámú bentlakásos intézményeit, mert ezek alkalmatlanok arra, hogy a fogyatékos állampolgárok „visszatérhessenek száműzetésükből”, és integrálódhassanak a társadalomba. Az ENSZ-egyezmény és az EU elvárásai alapján kis létszámú, de még inkább egyénre szabott, támogatott lakhatási formákat kellene létrehozni. E folyamatot hívják kitagolásnak. Verdes Tamás szerint komoly kritika érte Magyarországot amiatt, hogy a kitagolásról szóló, tavaly elfogadott kormánystratégia túl hosszú, azaz harmincéves határidővel szüntetné meg a nagy létszámú otthonokat. Magyarország hétmilliárd forintos uniós forrást nyitott meg tavasszal azzal a céllal, hogy a tömegintézményeket támogatott lakhatással lehessen felváltani. Azonban a kiírás lehetővé teszi, hogy 25-30, de akár 50 fős lakócentrumokra is pályázni lehessen, ami nem a fogyatékos emberek beilleszkedését, önállóságát segítő lakhatási forma, ellentétes a kitagolási szándékkal. Szóba került még a fogyatékos emberek szavazati jogának korlátozása. Jelenleg Magyarországon nincs általános választójoga az értelmi sérült embereknek, ugyanis azt a bíróság korlátozhatja. Ez a rendelkezés az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének (ÉFOÉSZ) álláspontja szerint sincs összhangban az ENSZ-egyezménnyel. Ezzel kapcsolatban a fideszes európai parlamenti képviselő, Kósa Ádám is kritikát fogalmazott meg. Korábban a választási eljárási törvény változásainak kapcsán kifejtette: szeretnék, ha a jövőben nem korlátoznák az értelmi sérültek választási jogát. Kósa Ádám eltörölné az alaptörvény azon rendelkezését, amely szerint külön bírósági ítélettel lehet megfosztani szavazati jogától egy értelmi sérültet.
Verdes Tamás információit megerősítette a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) nevű nemzetközi jogvédő szervezet munkatársa is. Spitálszky Andrea, aki szintén jelen volt a genfi meghallgatáson, hozzátette: komoly kritika érte az új polgári törvénykönyv tervezetét is, amelyben továbbra is fennmarad az értelmi fogyatékos emberek cselekvőképességét teljesen korlátozó gondnokság. (Ezt a jelenlegi Ptk. cselekvőképességet kizáró gondnokságnak hívja, az új elnevezés azonban ugyanazt a jogintézményt takarja.) A korlátozó gondnokság eltörlését kéri az ÉFOÉSZ is, mert álláspontjuk szerint ezzel megfosztják az értelmi fogyatékos embereket jogaiktól, és mások akaratának szolgáltatják ki.
A bizottság a meghallgatás alapján ajánlásokat – hivatalosan: záró észrevételeket – fogalmazott meg.
Ajánlások a kormánynak
A bizottság azt javasolja, hogy a kormánypárt vizsgálja felül az új polgári törvénykönyv tervezetét, és tegyen azonnali lépéseket, hogy csökkentse a gondnokság alatt állók kiszolgáltatottságát. Az ajánlás szerint a kizáró gondnokság (teljesen korlátozó gondnokság) felől el kellene mozdulni a támogatott döntés irányába, ami tiszteletben tartja a fogyatékos személy autonómiáját, emberi jogait. A bizottság javasolja, hogy függetlenül a fogyatékosság mértékétől, a fogyatékos emberek is szavazhassanak, részt vehessenek a politikai és közösségi életben. A bizottság sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon a fogyatékosság számos esetben ok arra, hogy valakit fogva tartsanak. A bizottság mindezek mellett aggodalmát fejezte ki a kitagolással kapcsolatos kormánystratégia miatt, a testület szerint a harmincéves időkeret beláthatatlanul nagy.
