A millások ugyanis azt a célt tűzték ki, hogy a következő választásokra létrejöjjön egy harmadik pólus, „olyan ék, amely szétfeszíti a Fidesz–MSZP-tengelyt”, erre pedig, úgy néz ki, Bajnai Gordont tartják a legalkalmasabb vezetőnek. A megkérdezett politikai elemzők szerint könnyen lehet, hogy ezzel inkább a tagságot feszítik szét, hisz a millások eddig azt hallhatták, hogy az elmúlt két évtized (benne a Bajnai-kormány) „látványpolitikáját” kell végre megtörni.

A tábort persze kevéssé lephette meg, hogy politikai üzeneteket fognak hallani millás tüntetésen: a Milla csoport a kezdetektől politizált, hiszen az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-oldalt eleve az új médiatörvény elfogadása elleni tiltakozásként indították. Később szélesítették a palettát: demonstráltak egyebek mellett az új alaptörvény ellen, a közpénzek átláthatóságáért, a kormány gazdaságpolitikája vagy épp az azeri baltás gyilkos kiadatása ellen; Schmitt Pálnak alternatív köztársaságielnök-választással intettek be, az idei március 15-én pedig a többi között a kis pártoknak kedvezőbb választási rendszer is szerepelt a követeléseik között.

Kezdetben csak betapasztott szájakkal tüntettek a cenzúra ellen, egy évvel később az Orbán-rendszer egészét bírálták, márciusban már „Lemossuk a gyalázatot!” volt a szlogen, most pedig már elegük is van: október 23-i tüntetésük felhívása szerint nincs türelem többé, „sokan vagyunk, elegen vagyunk, és elegünk van”.

Ezzel választóvonalhoz jutott a Milla: eddig a civil és a politikai pálya határvonalán egyensúlyozott, de most döntéskényszerbe került. A csoport eddig nem törekedett rá, hogy önálló politikai aktorrá váljon, inkább afféle platformszerepben gondolkodott. Ezzel viszont az ellaposodást és a politikai jelentéktelenséget kockáztatta.

A Bajnai melletti elkötelezettségével azonban közvetlenül a politikai porondra lépett, ami a politikai relevanciáját növeli, népszerűségét viszont csökkentheti, főleg a politikából kiábrándult fiatal támogatók körében. Bonyolítja a képletet, hogy Bajnai fellépése láthatóan megosztja az LMP-t és a szocialistákat is, így több megkérdezett elemző szerint is kaotikus helyzetet okoz.

Lakner Zoltán politológus is kaotikusnak tartja a helyzetet, amelynek előállításával minden szereplő hatalmas kockázatot vállalt. A Milla mint „platform” önmeghatározását legalábbis módosítja egy potenciális miniszterelnök-jelölt felvállalása, ami nehezen feloldható a tagság előtt. Bajnai Gordon számára viszont racionális döntés, hogy ezt a közös platformot használja – nyilatkozta Lakner –, hiszen olyan politikusként próbálja pozicionálni magát, aki ernyőt tart a demokratikus ellenzék fölé. Ezt a törekvését némileg árnyalja, hogy a Milla elutasította a szocialisták részvételét – legalábbis a pártzászlók szintjén –, így Bajnai nem tudja kiteljesíteni ellenzékegyesítő szerepét.

„A Milla pártsemleges, de nem pártellenes” – próbálta feloldani a dilemmát Juhász Péter szervező az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Juhász többször kijelentette már, hogy továbbra sem gondolkodnak párt létrehozásában, abban viszont igen, hogy a létező, illetve a 2014-ig esetleg létrejövő pártokból értékalapú együttműködést kényszerítsenek ki. Ennek jegyében tüntetéseiken politikusokat engednek színpadra, csak pártpolitikusokat nem. Bajnai, bár egy éven át a Mesterházy Attila vezette MSZP-frakció támogatásával kormányzott, és kongresszusi díszvendég is volt, nem tagja a szocialista pártnak.

Ezek után kérdés, hogy mi lesz a sokak által áhított „demokratikus ellenzéki összefogásból”, és hogy egyáltalán hányan mennek el október 23-án a Szabad sajtó útjára. A Magyar Szolidaritás Mozgalom és az LMP ott lesz, Bajnai híveivel kiegészülve, míg a Demokratikus Koalíció külön megemlékezést tart.

Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta, nem javasolja senkinek, hogy elmenjen a Milla-tüntetésre „biodíszletnek”, és építse a rossz célt szolgáló Milla nimbuszát. Bajnainak is azt tanácsolta, hogy „ne legitimálja a Milla rendezvényét és annak populizmusát”, hanem próbálja meg összefogni az ellenzéket. Mesterházy Attila MSZP-elnök családi okokra hivatkozva nem megy el a demonstrációra, ellenben részvételre szólította fel az szocialistákat és szimpatizánsaikat.

A Milla két éve

2010. december: megalakult az Egymillióan a sajtószabadságért Facebook-csoport

2011. január: két kisebb tüntetés a Kossuth téren a médiatörvény ellen

2011. március: „Egymillióan a Szabad sajtó útján”: a Milla első ünnepi tömegtüntetése

2011. április: kisebb demonstrációk az Alkotmány utcában és a Sándor-palotánál

2011. október: „Nem tetszik a rendszer” – tömegdemonstráció a Szabad sajtó útján 23-án

2011. december: „Matekból egyes” – Matolcsy-ellenes tüntetés a Képviselői Irodaháznál

2012. március: „Lemossuk a gyalázatot” – tömegtüntetés a Szabad sajtó útján, 15-én

2012. szeptember 4.: „Bocsánat, Örményország” – Kossuth téri tüntetés az azeri gyilkos kiadatása ellen

2012. október 23.: „Fejezzük be a múltat!” – negyedik nagyszabású tüntetés a Szabad sajtó útján

Juhász Péter