A döntés ellen négyen fellebbeztek a Kúriánál, de kérelmüket elutasították. Köztük azt is, hogy kezdeményezzék az áthelyezésről szóló passzusok alkotmányossági vizsgálatát. Szintúgy elutasították, hogy a felsorolt szabálytalanságok miatt állapítsák meg: az OBH elnökének döntése nem jogszerű.

Az ügyben keletkezett dokumentumokból – az elutasításon túl – érdekes dolgok derültek ki: így az például, hogy még a döntéshozatali szakaszban, amikor az OBH elnöke a bírói és az ügyészi javaslatokat bekérette az ügyben, a Kúria elnökhelyettese – más bírói fórumokkal ellentétben – a Szolnoki vagy a Szekszárdi Törvényszékre javasolta szignálni az ügyet. Álláspontja indoklásaként arra hivatkozott, hogy egyetért a legfőbb ügyész helyettesének véleményével.

Azonban a Kúria elnökhelyettesének a vonatkozó törvény szerint egyáltalán nem kellene ismernie a legfőbb ügyészség álláspontját. Felmerül tehát a kérdés: dr. Kónya István mi módon szerzett tudomást Polt Péter helyettesének álláspontjáról? S az is: valójában az OBH elnökének, vagy a legfőbb ügyészségnek a döntése volt-e a Szolnoki Törvényszék kijelölése, amely annak ellenére történt, hogy – miként azt korábban megírtuk – a helyi törvényszék vezetője jelezte: nem áll rendelkezésükre az ügy tárgyalásához sem bíró, sem megfelelő tárgyalóterem.

– A mi ügyünkben lefolytatott eljárás és a fellebbezéseink alapján azonban maga az OBH is érezhette, hogy ez így egyáltalán nincs rendben. A kúriai döntés után alig négy nappal ugyanis, szeptember 17-én már olyan új irányelveket fogadott el az Országos Bírói Tanács, mely valóban objektív kritériumokat tartalmaz a kijelölésre. Ezzel persze önmagában is elismerték, hogy mindez korábban nem állt rendelkezésre – írja Tátrai Miklós a blogjában, hozzátéve, hogy az irányelv logikája, szabályozási iránya láthatóan alapoz az általuk benyújtott fellebbezésben jelzett hiányosságokra és problémákra. Érveik tehát meghallgatásra találtak, de a saját ügyükben nem lett igazuk.