Azt viszont a közel háromnegyed órás beszédében Orbán Viktor elismerte, kormánya elmaradásban is van, ugyanis az alsó középosztálynak egyelőre nem tudtak kitörési lehetőséget biztosítani, holott a politikai stabilitást csak széles középosztályra építve lehet megőrizni. „A nincstelenekre és a milliárdosokra építve” ezt nem lehet elérni – fogalmazott, hozzátéve: a következő időszak feladata, hogy a 100–210 ezer forint között kereső alsó középosztálybélieknek biztosítsanak olyan család-, otthonteremtési, bér- és munkaprogramokat, amelyekkel ezek az emberek szintén azt érezhetik, hogy a nemzet fő erőihez tartoznak.

Az aktuális vitákról szólva a miniszterelnök arról is beszélt, jogos volna az az elvárás, hogy amikor ilyen nagy kihívások előtt állunk, akkor nem kellene-e a vitákat valahogy félretenni, és közös erővel a nagy kihívásoknak megfelelni.

– Kellene. De magyarok vagyunk, épp ezért ez egy olyan kihívás, aminek nem fogunk tudni megfelelni. Nézzék meg a magyarság ma már vitathatatlan, legnagyobbnak tartott tetteit, eredményeit, a maihoz képest sokkal szigorúbb és dühösebb viták folytak. A korábbi parlamenti vitákhoz képest baráti teadélután minden parlamenti plenáris ülés – hívta fel a figyelmet. Aztán Orbán Viktor azt ajánlotta a hallgatóságnak, nézzék meg a Lánchíd építéséről folytatott vitát, vagy Széchenyi és Kossuth vitáját. Aztán emlékeztetett rá, hogy a legnagyobb győzelem pillanatában azt mondta Széchenyi, hogy „nekem csak egyetlen kérésem van, ha felakasztanak bennünket, engem Kossuthnak háttal akasszanak fel”.

– A magyar politikai kultúra hagyományai alapján most azt várni, hogy a nagy kihívások miatt hirtelen minden ellentét szőnyeg alá kerül vagy feloldódik, irreális. Azoknak, akik felelősséget éreznek a nemzetért, tudniuk kell, hogy bármennyi áldozatot hoznak is, bármenynyi személyes erőfeszítést tesznek is, senki sem lesz hálás ezekért. Majd az utókor. Az unokáink. Ha azt várjuk, hogy a most elvégzett munkáért holnap reggel a munka igazi értékét elismerő szavakat fogunk kapni, akkor félreértjük a magyarokat – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök hosszan beszélt arról, hogy az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, a tízparancsolat szellemében megfogalmazott tradicionális értékekre, a család megerősítésére és a nemzetek reneszánszára fog épülni. Ezt az elképzelést azonban a Magyarországgal szemben álló nyugat-európai politikai elit – amelynek tagjai jórészt a ’68-as generációból kerültek ki – a legnagyobb hevességgel utasítja el. De mivel lezárult a történelem egyik európai fejezete, ezen elit gondolkodásmódja is érvényességét vesztette: ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, ezek nem állják ki a következő húsz év hullámverését. Nem élhetünk úgy, ahogy eddig – hangoztatta Orbán Viktor.

Orbán Viktor