Ha valaki egyszer csak már nem bírja megtenni ugyanazt a távolságot, mint korábban, mert elgyengül a lába, kimegy belőle az erõ, ezért mind gyakrabban le kell ülnie, vagy előre kell görnyednie, hogy aztán újra nekirugaszkodhasson az útnak, nem kell beletörődnie, nem kell elfogadnia mint megváltoztathatatlant. A járástávolság rövidülése nem több, mint egy tünet, amely megszüntethető – mondja a Népszabadságnak Varga Péter Pál gerincsebész, a Budai Egészségközpont és az Országos Gerincgyógyászati Központ tulajdonos főorvosa.

– A probléma leggyakoribb oka a gerinccsatorna szűkülete. Porcos, csontos lerakódások, meszesedések beszűkíthetik a gerinccsatornában az idegek rendelkezésére álló teret.

Amikor valaki járás közben felegyenesedik, azzal a háti és ágyéki gerinccsatorna görbülete még szűkösebb helyre szorítja az idegeket. Ha valaki ilyenkor előrehajol, akkor a gerinccsatorna keresztmetszete megnövekszik – ez a magyarázata, hogy ilyenkor némileg visszatér a lábak ereje, könnyebbé válik a mozgás. Amikor viszont fölegyenesedik az ilyen beteg, vénás pangás alakul ki a szűkület környékén, ez pedig tovább nyomja az adott helyen kilépő idegeket. A következmény az alsó végtagokra kifutó fájdalom, mozgászavar, illetve egy úgynevezett funkcionális izombénulás. Amikor a betegek megint előrehajolnak, akkor ezek az idegek környékén lévő vénák hirtelen kiürülnek, kitágul a gerinccsatorna, és visszatér az erő, a normál izomműködés. Ez a magyarázata annak, hogy kisebb pihenés után miért folytatható tovább az út – magyarázza Varga Péter Pál.

Kezelés nélkül egy idő után azonban az ilyen beteg már csak előrehajolva tud mozogni, mert ahogy kiegyenesedik, a vénás pangás öt másodpercen belül megint kialakul, és úgy elgyengül az illető mindkét lába, hogy szinte összeesik. Állni sem tud tovább.

Az ágyéki gerinccsatorna szűkülete a férfiakat és a nőket csaknem egyforma arányban sújtja. Az esetek java részében a baj hátfájással kezdõdik, amelyhez hónapokkal vagy évekkel késõbb társul a lábak gyengesége, zsibbadása és fájdalma.

A fájdalom a csípőnél kezdődik, s fokozatosan nyomul a térd és a lábfej felé. Álláskor a panaszok fokozódnak, míg leüléskor vagy lefekvéskor csillapodnak, sőt meg is szűnhetnek. A fájdalom mindig megelőzi a zsibbadást és a láb elgyengülését, s a végeredmény az lehet, hogy a beteg még a kis távolságot is csak nehézkesen, sántítva, lábat kímélő, görnyedt testtartásban tudja csak megtenni. Ugyanakkor nem egy beteg könnyedén, szinte fájdalom nélkül biciklizik, mert ilyenkor a hát görbülete valamiképp „tágítja” a gerincscsatorna szűkületét.

A betegség korai fázisában, amikor 300-400 méteres a járástávolság, a kezelés fizikoterápiából és gyógytornából áll. Ekkor még a beteg képes egyszerűen „kimozgatni” a szűkületet. Speciális tornagyakorlatokkal az ágyéki gerincszakasz mozgásterjedelmét jól lehet javítani. Ha ez nem hoz javulást, vagy a járástávolság újra beszűkül, a megoldás a műtét.

Varga Péter Pál szerint a gerinc karbantartásának nagyon egyszerű módja a torna. Ezt akár már hároméves korban el lehet kezdeni, és persze aztán soha abba nem hagyni. Ám ha valaki korábban nem tornázott, és rövidül a járástávolsága, először gyógytornásztól kell segítséget kérnie. A szakember felméri, hogy milyen állapotban van a gerinc, és arra a konkrét helyzetre készít mozgásprogramot. Az idős gerinc mozgásterjedelme ugyanis már biztosan nem akkora, mint húszéves korban. A főorvos szerint a gerinckarbantartó torna általában nagyon egyszerű, könnyen megtanulható gyakorlatokból áll. Olyanok, amelyeket ha valaki rendszeresen végez, szinte elfelejtheti a fájdalomcsillapítókat, és teljes, mozgáskorlátozottság nélküli életet élhet.

Tünet

Ha van egy érdekes, szokatlan vagy múlni nem akaró tünete, írja meg az anna.dano@nepszabadsag.hu címre. A több olvasónknak is gondot okozó tünet okainak utánajárunk.

tünet