Az elitért szigorítanak
Nemrégiben hozta nyilvánosságra az oktatási államtitkárság azt a rendelettervezetet, amely azon túl, hogy szigorú minőségi követelmények beiktatásával szűrné az iskolákat, azt is előírja, mely tantárgyakat nem lehet más nyelven tanítani, csak magyarul. Az oktatásirányítás azt szeretné, ha a matematika és a történelem e körbe tartozna.
Az állam azt is elvárja ezektől az iskoláktól, hogy a tanulók többsége (60 százaléka) már a nyolcadik osztály végére érje el a középhaladó szintet, a középiskola végére pedig az évfolyam kilencven százalékának középfokon kell tudnia az adott idegen nyelvet. Ha egy iskola ezeket a követelményeket három évig nem teljesíti, akkor ott a két tanítási nyelvű oktatást felmenő rendszerben megszüntetik. A tervezet e tekintetben sem tesz különbséget a szakközépiskolák és a gimnáziumok között.
Horváth Gábor számított arra, hogy szigorítások lesznek. A jogszabályalkotás folyamatában a KIE is részt vett, a minőségi kritériumokkal egyet is értett, ezért is lepte meg őket, hogy az érintett tantárgyak tekintetében nem hallgatták meg a javaslataikat.
– Mi is javasoltuk, hogy a páros évfolyamokon az európai keretrendszer szerint mérjék a tanulók nyelvtudását. Arról azonban szó sem volt, hogy a matematika és a történelem csak magyarul lenne tanítható. Már csak azért sem, mert 25 éve oktatjuk ezeket a tárgyakat célnyelven, felkészült, kreatív tanáraink, jó tankönyveink és a kollégák által készített kiváló oktatási segédanyagaink vannak – mondta lapunknak.
A történelem tanításáról úgy nyilatkozik, 1987-től, egészen a kétszintű érettségi bevezetéséig, azt két nyelven oktatták. A magyar történelmet magyarul, az egyetemes történelmet célnyelven. Aztán az érettségi reformja idején az oktatásirányítás úgy határozott, a magyar történelmet is célnyelven kell tanítani. Az egyesület ezt akkor ellenezte. Most úgy fest, hazafias szempontok (nehogy idegen nyelven tanuljanak a magyar gyerekek magyar történelmet!) írják fölül a célszerűséget: azt sem engedélyezik, hogy az egyetemes történelmet idegen nyelven tanulják a diákok, noha a szakmai szervezet ezt a megoldást megfelelő kompromisszumnak tartja.
Horváth Gábor szerint ugyanakkor kivitelezhetetlen a minisztériumnak az az ötlete, amely a célnyelvű oktatást kizárólag a természettudományok felé tolná – a földrajz, a biológia rendben van, de fizikából alig van olyan tanár, aki idegen nyelven tud tanítani, a kémia célnyelvű tanításának pedig semmilyen előzménye nincs, ezt el kellene felejteni.
Horváth Gábor, aki egyesületi elnöki pozíciója mellett a magyar–német két tanítási nyelvű oktatást is folytató budapesti Kossuth Lajos Gimnázium igazgatója is, azt mondja, nem ilyen intézkedések miatt választják vagy kerülik el a diákok a természettudományos pályát. – Tőlünk az elmúlt 10-15 évben sokan mentek műszaki pályára. Bár német két tanítási nyelvű iskola vagyunk, a tanulóink közül kevesen választják például a germanisztika szakot. A diákoknak nem cél, hanem eszköz a németnyelv-tudás – magyarázza.
Reméli, hogy a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkárságon újragondolják a tervezetet, és megfontolják javaslataikat is. – Egy olyan országban, ahol minden héten megjelenik egy bombasztikus hír arról, mennyire nem beszélnek a magyar emberek nyelveket, fontos lenne ezt az iskolatípust megbecsülni. A 25 éve működő két tanítási nyelvű iskolatípus hungarikumnak számít, meg kellene őrizni. Jelenleg 34 ezer fiatal tanul ilyen intézményekben, ami az államnak körülbelül kétmilliárd forintjába kerül. Ez jól elköltött, hasznosuló pénz – foglalja össze. A labda Hoffmann Rózsáék térfelén van: a közoktatásért felelős államtitkárságon dől majd el a közeljövőben, beépítik-e a készülő jogszabályba a szakmai szervezetek javaslatait.
Egy év alatt nem lehet átállni
A Nyelvtudásért Egyesület szerint sem lenne szabad eltolni a két tannyelvű képzést a természettudományok irányába. Egyetértve a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület elnökével, a Nyelvtudásért Egyesület szakértői szerint a legtöbb iskolában nincsenek meg a természettudományos tantárgyak tanításához a feltételek, vagyis nincs megfelelő tanterv, tananyag és idegen nyelven oktatni képes pedagógus. – Az átállás ezért a legtöbb iskola számára a rendeletben meghatározott rövid idő alatt – vagyis a 2013/2014-es tanévtől kezdve – megvalósíthatatlan – állítják.
Az egyesület a követelményekkel kapcsolatban is kritikusan fogalmaz: „A rendelet tervezete előírja a két tanítási nyelvű oktatásban részesülő negyedik, hatodik és nyolcadik évfolyamos diákok számára a kötelezően elérendő nyelvi szinteket, ám ebben a hangsúlyozottan felnőtt nyelvtanulók idegennyelv-ismeretének leírására alkalmazható Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) nyelvi szintjeire hivatkozik. Bár a 8–14 éves korosztály jelenleg tanulhat olyan tananyagból, amely a KER-szinteket követi, a korosztály nyelvismeretének egységes, a tananyagtól elkülönült és a KER szintjeihez kapcsolódó standardizált mérésére jelenleg nincs kidolgozott vizsgarendszer” – olvasható a szervezet állásfoglalásában.
Oktatásszervezési szempontból értelmezhetetlennek tartják azt követelményt is, hogy a két tanítási nyelvű általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók iskolánként legalább hatvan százalékának el kell érnie a célnyelvből a meghatározott tudásszintet. Hangsúlyozzák, ha az iskola működési feltétele lesz, hogy a 12. osztály végére minden tanuló letegye a középfokú nyelvvizsgát, akkor az arra fogja kényszeríteni az intézményeket, hogy „az e követelmény elérését veszélyeztető tanulókat időben eltávolítsák az iskolából, azaz a később érő fiatalokat fosszák meg a felzárkózás lehetőségétől”.
