A Népszabadság által megkérdezett kormánypárti honatyáknak annak ellenére is ez a véleménye, hogy a 397 milliárdos akciótervvel bevezetik a segélyplafont, a pedagógus-béremelést 2014 januárjára halasztják, emellett a közszférában megszüntetik a párhuzamosságokat, ami elbocsátásokat von maga után.

Már most gondolkodnak 2014 év elejéről

A KDNP részéről „vörös vonalnak” nevezték korábban, hogy a mostanihoz képest nem lehet kevesebb a 2013-as költségvetésben a szociális kiadások összege. Munkatársunk kérdésére, hogy a mostani bejelentéseket korábbi megnyilvánulásokkal összevetve hogyan lehet értékelni, Pálffy István frakciószóvivő úgy reagált: a segélyplafonnal nem elvesz a kormányzat.

Arra, hogy a segélyplafon bevezetése után a rászorultak kevesebb segélyhez jutnak hozzá, a KDNP-s képviselő úgy érvelt: az, hogy a kormány maximalizálja, mennyi segélyhez lehet hozzájutni, nem jelenti azt, hogy a rászorulók kevesebb pénzt kapnak. (Bár akkor nem világos, miből származik a Matolcsy György által ennek kapcsán említett 8-10 milliárdos megtakarítás – a szerk.)

Arról van szó, hogy azok esetében lesz érzékelhető a plafon, akik „gyűjtögettek”, azaz minden lehetséges segélyt és támogatást megigényeltek, „és így többet kaptak különböző címeken”. Pálffy István szerint attól nem esik a Fidesz vagy a KDNP népszerűsége, ha azt szeretnék, hogy a közmunkával megkeresettnél ne legyen több a segélyekből összesen elérhető pénz.

Szóvivő szerint azért nincs szó a „vörös vonal” átlépéséről a Matolcsy-csomaggal, mert az intézkedés a segélyplafon bevezetésével 8-10 milliárdos pluszbevétellel számol, ez pedig csak az egy százaléka a szociális szféra 800 milliárdos éves támogatásának. Ráadásul ez az összeg is a rendszerben marad, és a költségvetés nem használja más célokra – tette hozzá.

A pedagógus-béremelés elhalasztásáról nincs egyetértés

A pedagógus-béremelés elhalasztására már volt utalás a Széll Kálmán Tervben is, amely az életpályamodell bevezetését a gazdasági növekedéstől tette függővé – viszont e téren árnyaltabb az intézkedés megítélése. Fideszes padsorban ülők is megfogalmaztak olyan véleményt, hogy lehetne „szakaszolni” a béremelést. Akadt olyan, aki azt mondta, hogy 2014 elején – amikor megtörténne a béremelés –„éppen a kampány közepén leszünk, ha akkor történik meg a bevezetés, annak akkor pozitív hatása lesz”.

Pálffy ennek kapcsán a KDNP hivatalos álláspontját ismertette: ragaszkodunk ahhoz, hogy 2013 nyarán a második féléves gazdasági növekedési adatot vizsgálják meg, és ha az megfelelő mértékű lesz, annak tükrében adják meg jövő szeptembertől a pedagógusoknak a béremelést. Hasonlóan nyilatkozott erről tegnap Balog Zoltán humán csúcsminiszter is. Arra nem reagáltak a lapunk által megkérdezett kormánypárti politikusok, hogy miképpen vélekednek a bankautomatából felvett pénzek után esedékes háromezrelékes tranzakciós illetékről.

„A gazdagoknak úgysem fáj”

Ellenben azt hangsúlyozták, hogy a társadalombiztosítási (nyugdíjbiztosítási) plafon eltörlésével a kormány „az IMF kedvére tesz”, és a gazdagokat adóztatja meg. „Annak a közel 50 ezer jómódúnak ez nem fáj” – fogalmazott egy KDNP-s politikus.

Az MNB-re kirótt tranzakciós illeték visszavonásáról volt, aki azt mondta, hogy ez amúgy is csak formálisan befolyt 100 milliárd lett volna, hiszen ezt az államnak vissza kellett volna később tenni a büdzsébe. A kereskedelmi bankokra való áthárítás egyébként sem lett volna szerencsés. (Ezzel egybehangzó véleményt fogalmazott meg korábban több elemző is, ám akkor a kormánypárt részéről még másként gondolták.)

A parlamenti gazdasági bizottság egyik tagja már pozitívumot is tudott mondani, mégpedig azt, hogy „a bankokra úgyis rosszul hatna a bankadó és a devizahitelesekkel kapcsolatos döntések, hagyni kell számukra mozgásteret. Így a bankszövetséggel is könnyebben tárgyalhat a kormány”. A gazdasági bizottság fideszes elnöke, Rogán Antal viszont a Hír TV-nek azt mondta: a pénzügyi spekulációk lehetősége miatt hosszabb távon nem kell feltétlenül elvetni az MNB-s tranzakciós illeték ötletét.

Fellélegezhetünk: egyelőre nem terveznek újabb csomagot

Egyik kormányközeli forrásunk szerint – de ezt fideszes és KDNP-s politikusok is szinte biztosra mondták –, a 2013-as büdzsét illetően nem lesz szükség a mostanin túl egy újabb kiigazító csomagra. Mivel a mostani intézkedéssor hatására is 355 pont alá ment az ország csődkockázati mutatója, a CDS-felár, reményeik szerint az index tovább javul, ha ismét tárgyalunk az IMF-fel. Ez, és a három százalék alatt tartott hiánycél minimum 200 milliárdos pluszt hozhat a büdzsének – prognosztizálják a kormányoldalon.

Van, aki hozzátette: az is segíteni fogja a költségvetési egyensúlyt, ha ismét 0,25 százalékpontos kamatvágásról határoz a jegybank. Munkatársunk a Matolcsy-csomag kapcsán egyébként azt is hallotta: a kormány állítólagos szándéka, hogy a 2014-es költségvetés tervezésekor „körülbelül 500 milliárdos mozgástere maradjon.” A különböző gazdasági lépéseket már ennek tudatában határozzák meg. A választások évében ugyanis végre „népszerű” intézkedésekre készülnek.