Oszlatási útmutató
Példa erre a Magyar Gárda megalakulásának ötéves évfordulója alkalmából a nyár végén tartott rendezvények megítélése. A rendőrség megszállta Csókakőt, mert olyan információkhoz jutott, hogy a Fejér megyei faluban a „gyülekezési törvény hatálya alá tartozó, de nem bejelentett” eseményre, gárdisták avatására készülnek. A Jobbikhoz kötődő Új Magyar Gárda azonban a Tolna megyei Dunaföldváron, magánterületen tartotta meg az avatást. Ugyanazon a napon a Hősök terén szélsőjobboldali szervezetek bírósági engedéllyel, rendőri biztosítással demonstráltak.
Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője az eset után úgy nyilatkozott, hogy Dunaföldváron – magánterületről lévén szó – a rendőrség nem intézkedhetett. A szóvivő szerint amúgy a gárdisták fölöslegesen bujkáltak, a bírósági engedély birtokában nyugodtan odamehettek volna a Hősök terére, ahol „méltóan megünneplik az évfordulót, vagy lebonyolítják az avatási ceremóniát”.
Ezzel szemben Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke úgy vélte, hogy a rendőrségnek bizonyos helyzetekben magánterületen is intézkednie kell. A Magyar Gárdát a bíróság jogerősen feloszlatta. A bírósági döntés egyik lényeges következménye, hogy a feloszlatott egyesület (mozgalom) jogszerű tevékenységet sem végezhet. Tagjaimég csak élelmet sem oszthatnak.
Márpedig – idézzük Kádár András Kristófot – ha egy szervezet tagjai hasonló elnevezéssel, hasonló egyenruhában hasonló tevékenységet folytatnak,mint a feloszlatott Magyar Gárdában, akkor a feloszlatott egyesület működésében vesznek részt. Igaz, a törvények nem egyértelműek. Kádár András Kristóf úgy látja, hogy a bíróság –szerinte téves – gyakorlatából kiindulva a rendőrség a dunaföldvári gárdarendezvényt tényleg nem oszlathatta volna fel. A helyes eljárás az lett volna, ha a rendőrök minden jelenlévőnek felírják az adatait, majd feloszlatott szervezetben való részvétel miatt mindenki ellen szabálysértési eljárást indítanak.
Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa szerint a helyszíntől és a körülményektől függ az is, hogy akad-e tennivalója a rendőrségnek uszító beszédek elhangzásakor. Más a helyzet, ha a Hősök terén – izolált területen, ahol nincsenek potenciális sértettek a közelben – „cigányoznak” a szónokok, és megint más, ha egy olyan falusi utcában, ahol romák élnek. Utóbbi esetben különös jelentőséggel bír, hogy a rendőrség előzetesen felhívja a szervezők figyelmét arra: amennyiben uszító beszédek hangzanak el, akkor oszlatás következik.
A leginkább elrettentő példa a devecseri vonulás, mikor is szélsőjobboldali tüntetők kőzáport zúdítottak egy romák által lakott házra. A rendőrség érdemben nem avatkozott közbe. A devecseri vonulás kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság szerint jogi bizonytalanságok, értelmezési problémák nem merülhetnek fel. A devecseri rendezvényt – állítja a TASZ-szal és más jogvédő szervezetekkel egyetértésben Kádár András Kristóf – egész bizonyosan fel kellett volna oszlatnia a rendőrségnek, mert a gyülekezés félelmet keltett, az elhangzott szónoklatok erőszakra hívtak fel. Az erőszak be is következett, tehát az ottani rendőri tétlenség egyértelműen jogsértő volt.
„Békés” kődobálás
A Devecseren tartott szélsőjobboldali rendezvény „nem vesztette el a békés jellegét” – legalábbis ez derül ki abból a levélből, amelyet a Belügyminisztérium civil szervezetek megkeresésére küldött. A minisztérium szerint tehát – értékelik a választ közös közleményükben jogvédő szervezetek – a romák ellen uszító szónoklatok, a bakancsos masírozás, az ordenáré szitkozódás és a csoportos kődobálás még belefér. A BM levele alapján a rendőrség nem felelős azért, hogy tétlenül szemlélte az erőszakot.
