Gönczöl Katalin kriminológus emlékeztetett, hogy évente egy kisebb településnyi ember esik a családon belüli erőszak áldozatául, mégis utoljára a 1980-as években vizsgálták együtt ezt a kérdést az öngyilkosságokkal, a tartós betegségekkel, az emberek pszichés állapotával, holott összetartoznak. Szerinte a családok magukra vannak hagyva, 2010 óta lényegében nem működnek a segítő szolgálatok. – Az erőszak mintái pedig öröklődnek, ezzel kellene a szolgáltatórendszernek szembemennie, az iskolától a szociális ellátókig, de ma ez nem történik meg – tette hozzá. Bárándy Gergely ügyvéd, szocialista képviselő szerint a jogalkotás önmagában nem megoldás, a családon belüli erőszak nem büntetőjogi fogalom, legsúlyosabb formái pedig most is benne vannak a büntető törvénykönyvben. Egy jó törvény mégis segíthet, de elkészítése kivételesen nehéz feladat. Már látott civil szervezetektől származó javaslatokat, melyek szerinte „büntetőjogi értelemben rosszak voltak”. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy egy jól működő új törvényi tényállás büntethetővé tenne olyan eseteket, mint amikor egy férfi pénzt keres, a nő pedig ellátja a családot, de a férfi ezzel a helyzettel visszaél, és a létfenntartáshoz sem ad elég pénzt a nőnek, vagy amikor az egyik fél tudatosan rongálja a közös vagyontárgyakat, hogy ezzel ártson a partnerének.

Németh Margit szakpszichológus szerint az érintettek eljutása a megfelelő szolgáltatókhoz az egyik legkritikusabb pont. – Sokszor azt sem tudják, hogy ők erőszak áldozatai, hogy nem az élet rendje, ami velük történik. Nem is tudják, hogy vannak segítő szolgálatok – mondta.

Tüntetés a Parlament előtt a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásáért