Magától döntött Orbán?
Orbán Viktor három egymást követő cikluson át töltötte be a pozíciót. „Az Európai Néppárt alelnökeinek sorában jellemzően nem regnáló kormányfők szoktak helyet foglalni, hiszen a két munkakör nehezen összeegyeztethető. Jelenleg a tíztagú testületben hárman vannak, akik még miniszterelnökök, de a tisztújítást követően könnyen lehet, hogy már egyetlen olyan tagja sem lesz a testületnek, aki kormányfőként is hivatalban van” – mondta a Hír TV-nek Kumin Ferenc.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke a döntés fő okaként azt nevezte meg, hogy a magyar miniszterelnököt nemrégiben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének, és a kormányfői munka mellett erre a megbízatására kíván az eddigieknél is jobban koncentrálni.
Budapesti kormányközeli források és brüsszeli fideszes képviselők is biztosak benne, hogy Orbán Viktort ismét megválasztanák az EPP alelnökének, ha indulna. A magyar miniszterelnök legutóbbi európai parlamenti szereplésekor – amikor A közelmúltbeli magyarországi politikai fejlemények című vitát folytatták le Strasbourgban, és a zöldek, a liberálisok és a szocialisták erős aggályokat fogalmaztak meg az új magyar alkotmányt, a választójogi törvényt és a sajtószabadság állapotát illetően, kritizálták a magyar jegybanktörvényt, a bírák nyugdíjkorhatáráról szóló jogszabályt, valamint az adatvédelmi biztosi poszt megszüntetését is – a néppárti politikusok kiálltak Magyarország, illetve Orbán Viktor mellett.
„Nem arról van szó tehát, hogy Magyarország miniszterelnöke annyira népszerűtlen, hogy előre kitérne a kudarc elől” – állította az egyik ismert európai parlamenti képviselő, viszont hozzátette: az sem zárható ki, hogy vannak olyan néppárti „tényezők”, akik szerint Orbán Viktort nem lenne szerencsés megválasztani, mert az elmúlt kétéves kormányzása azt bizonyította, konfrontatív, „szabadságharcos alkat”, aki „nem simul bele a brüsszeli fősodorba”. Forrásunk nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy ezt informális csatornákon a magyar miniszterelnöknek jelezték is. De abban minden lapunk által megkérdezett politikus véleménye megegyezett, hogy a döntést Orbán Viktor a saját politikai szempontjainak megfelelően hozta meg.
Arra, hogy egy néppárti alelnöknek mekkora a befolyása, volt, aki azt mondta, „az alelnökség munkával jár, e poszt betöltőinek különböző munkacsoportokban kell ténykedniük, de kevéssé látható funkcióról van szó. Európai kapcsolattartásra, kapcsolatépítésre azonban kiváló, hiszen például Németországban is az EPP-pártcsaládhoz tartozó pártok kormányoznak. – Az olyan országoknak presztízs EPP-alelnököt adni, amelyek nem tartoznak az eurózónához – vélekedett az egyik fideszes képviselő.
Az EPP köszöni az eddigi munkát
„Tiszteletben tartom döntését, és köszönöm az Európai Néppárt (EPP) alelnökeként végzett munkáját” – tudatta közleményben Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke Orbán Viktor döntésével kapcsolatban, mely szerint nem indul a párt alelnöki posztjáért az október közepén tartandó bukaresti EPP-kongresszuson. „Orbán Viktort még Fidesz-vezetőként választották alelnökké, és nagyon sok idejét és energiáját fordította a néppártra.
Várom folyamatos elkötelezettségét az EPP-csúcson és más párteseményeken” – közölte a pártvezető. A szűkszavú közleménynél a párt tagjai sem voltak sokkal beszédesebbek. A néppárt Orbán Viktorhoz való viszonya kényes kérdésnek számít – mint ahogy az is, hány néppárti szavazott át februárban az Európai Parlament (EP) Magyarországot pellengérre állító határozatának elfogadásakor –, amiről nehezen beszélnek nyilvánosan a párttagok. Egyik néppárti forrásunk szerint a párt EP-frakciójában nem volt téma, hogy Orbán induljon-e vagy sem újra alelnökként, ugyanakkor nem zárta ki, hogy a kérdés szóba került a párt vezetői között. Azt forrásunk biztosra veszi, hogy ha Orbán indult volna, akkor – bár meglehet, nem elsöprő arányban – ismét megválasztották volna. (Brüsszeli tudósítónktól)
