Kőbe vésnék az előzetes regisztrációt
Ennek szerinte egyetlen oka, hogy tartanak attól: ha az alkotmány csak a lehetőségét teremtené meg annak, hogy a választáson való részvételt később sarkalatos törvényben a feliratkozáshoz kössék, az Alkotmánybíróságnak (AB) lehetősége lenne a szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálatára.
„Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti” – így szól a Magyarország alaptörvényének második módosításáról címen beterjesztett eredeti javaslat. László Róbert szerint „ezzel a hevenyészett betoldással” próbálták megteremteni a regisztráció alkotmányos alapját. Ebből azonban még mindig nem vezethető le, hogy milyen alkotmányos érdek indokolja az előzetes feliratkozás bevezetését, amely – miután a választójog gyakorlását adminisztratív feltételekhez kötnék – egyértelműen egy alapjog korlátozását jelenti. Ha azonban a részletszabályokat is az alaptörvényben rögzítik, az AB-nek már semmilyen lehetősége nem marad arra, hogy vizsgálja például azt, alkotmányos-e, ha a választás előtt tizenöt nappal lezárják a névjegyzéket – hangsúlyozta a szakértő. De a testület azt sem kifogásolhatná – tette hozzá –, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkezők a Salamon-féle javaslat alapján kizárólag személyesen, illetve elektronikus úton regisztrálhatnának, miközben a külföldiek ezt levélben is megtehetnék.
Az eredeti javaslat szerint a feliratkozásra – igaz, erre az előterjesztés mindössze két hetet biztosított – a Magyarországon élőknek is lett volna lehetőségük. László Róbert úgy véli, ez a választójog gyakorlásának további korlátozását jelenti, amiből az következhet, hogy még kevesebben voksolnak majd 2014-ben. Egyébként ha ezt az ötletet elfogadják, a választási eljárási törvény javaslatából is törölni kell a levélben történő feliratkozásra utaló rendelkezést.
Az alkotmányügyi bizottság módosító indítványában van még egy ellentmondás. „A névjegyzékbe vétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető” – olvasható az előterjesztésben. A következő pont viszont úgy szól, hogy a névjegyzéket az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatt nem kell megújítani. Vagyis: ha a parlament például a megalakulását követő harmadik évben oszlik fel, abban az esetben csak azok szavazhatnának, akik korábban regisztráltatták magukat, ami a választási szakértő szerint további aggályokat vet fel.
val az utólagos normakontroll lehetőségét kívánja megakadályozni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az AB egy tavalyi határozatára. ,,Amennyiben magába az alkotmányba épít be az alkotmányozó hatalom olyan szabályokat, amelyek az alkotmányos jogállamot és demokráciát (...) építenek le, az Alkotmánybíróság nem élhet az alkotmányba foglalt rendelkezések megsemmisítésének a jogával, de jelezheti, sőt – különösen szélsőséges esetben – jelezni is köteles ezt a tényt még az alkotmányozó hatalom számára is” – mondta ki a testület. Kolláth úgy véli, legalább enynyit az alkotmánybírák a regisztrációval kapcsolatban is megtehetnek. Az szerinte az új javaslat elfogadása esetén kétségkívül „alaptörvényes” lehet, alkotmányos azonban – miután a választójog korlátozását eddig ésszerű indokkal senki sem tudta alátámasztani – nem. A feliratkozás tehát semmiképpen sem fogadható el – hangsúlyozta –, mert nemcsak a nemzetközi egyezményekkel, hanem az alkotmánnyal is ellentétes lenne.
