Budapest kiéheztetése
Csaknem százmilliárd forinttal kevesebb központi forráshoz juthat jövőre Budapest. A fővárosi önkormányzat 50 milliárddal, a kerületek 47 milliárddal számíthatnak kevesebbre az ideinél. A 180-200 milliárd forint működési keretből gazdálkodó fővárosi önkormányzat ezzel bevételeinek negyedét veszítené el – derül ki abból a minisztériumi modellszámításból, amit a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) küldött szét véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak.
A fővárosi önkormányzat jövőre elesik 5,9 milliárd forint illetékbevételtől, míg a kerületek a gépjárműadónak csak 40 százalékát kapják meg. Ez 8,2 milliárd forint bevétel kiesését jelenti. Mindez eltörpül az oktatási intézmények államosítása miatt elvonni kívánt 29 milliárd mellett. A főváros eddig 17 milliárd forint állami normatívát kapott oktatási feladatokra, így például a pedagógusok, takarítók, karbantartók bérére, az épületek fenntartására. Az összeg évek óta nem fedezi a valós költségeket. A főváros így évente több mint 20 milliárddal egészítette ki az állami juttatást. (A kerületek szintén jelentős támogatást adtak iskoláiknak.) Az állam tehát jövőre több pénzt vonna el az oktatási feladatok átvállalása címén, mint amennyit eleve adott, miközben a tanári fizetéseken túl minden kiadást továbbra is az önkormányzatoknak kellene fedezniük – magyarázza Tüttő Kata szocialista fővárosi képviselő. – Ráadásul az egészségügyi és oktatási intézmények államosításával felborul a működési bevételek és az adósságok hitelszerződésekben rögzített aránya, így a fővárosi hitelek 80 százalékát folyósító EIB akár fel is mondhatja Budapestnek nyújtott kölcsöneit, ami azonnali csődöt eredményezne.
Az oktatásinál jóval kisebb tétel – 8,5 milliárd forint – a kormányhivatalokhoz átkerülő igazgatási feladatok ellátására elvont, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működéséhez adandó hozzájárulás. Az összeg java részét a kerületeknek kell kigazdálkodniuk. De a fővárosnak se lesz könnyebb.
Az állam 2013-ban egyetlen forinttal sem kívánja támogatni a helyi közösségi közlekedést. (Holott tudható, hogy a BKV működtetéséhez – saját bevételein felül – 73 milliárd forint közpénzre lenne szükség.) Az idei 32 milliárdos normatívából 10 milliárdról már korábban, az Orbán–Tarlós-paktum aláírásakor lemondott a főváros. De még így is vártak a kormánytól 22 milliárdot. Ebből 12 milliárdot a személyi jövedelemadó korábban hátrányos helyzetű települések támogatására átengedett részéből csorgatna vissza a kormány. Ezt költhetné a főváros a BKV-ra. (Az szja korábban helyben maradó 8 százalékától – 34 milliárd – viszont búcsút vehetnek a budapesti önkormányzatok.) A még így is hiányzó 10 milliárd előteremtését egyszerűen a BKV-ra bízná a kormány „elvárt takarékossági követelmény” címén.
– A legutóbbi választások óta három nagy átvilágításon esett át a BKV. A legmerészebb is 5-7 milliárdra becsülte az elvárható megtakarítás összegét. De amit lehetett, már kivettük a cégből – veti ellen Atkári János, Tarlós István főpolgármester korábbi pénzügyi tanácsadója. Lapunk információi szerint drasztikus jegyáremeléssel, illetve járatritkítással se takarítható meg több 4-5 milliárdnál, miközben a 4-es metró jövőre 4 milliárddal növeli a cég kiadásait.
– Mindez a főváros lefejezését jelentené – állítja Atkári János. – Ilyen mértékű elvonás legfeljebb valamilyen újabb, fővárosiakat sújtó sarccal – dugódíj, ingatlanadó, kommunális adó – ellensúlyozható.
