Elindult a bírók nyugdíjpere

A bírák nyugdíjazása ügyében az Európai Bizottság fenntartja a keresetét Magyarország ellen az európai bíróságon, annak ellenére, hogy a magyar Alkotmánybíróság időközben visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák nyugdíjkorhatárát 70 évről 62 évre leszállító intézkedéseket.

Az Európai Unió Bíróságának Antonio Tizzano bíró által elnökölt eljáró tanácsa hétfőn tartotta meg Luxembourgban az ügy tárgyalását. A felperes, vagyis az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény nevében Talabér-Ritz Klára, a magyar kormány nevében pedig Fehér Miklós, az igazságügyi tárca képviselője fejtette ki álláspontját. A bírák kérdéseket tettek fel a feleknek, majd a válaszok meghallgatása után a tárgyalást Tizzano berekesztette. Ítélethozatal később várható. Az unió legfőbb bírói testülete a brüsszeli bizottság kérésére gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel.

A bizottság szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, ami ütközik a diszkrimináció uniós tilalmával. Fehér azzal érvelt a bizottsági kereset elutasítását kérelmezve, hogy egyfelől az alkotmánybírósági döntés megszüntette a vitatott rendelkezéseket, másfelől pedig azok a rendelkezések egyébként sem ütköztek uniós jogba, mert igazolható célra, a minőségi igazságszolgáltatás kialakítására irányultak. Az Európai Bizottság még az év elején indított az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd – miután a magyar kormánnyal nem sikerült megegyezésre jutnia – az uniós bírói szervhez fordult. Az EU javaslattevő-végrehajtó intézményének egyik feladata, hogy őrködjék az uniós jogi előírások tagállami betartásán.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás indoklásakor – még ez év elején – különösen azt kifogásolta, hogy a szerinte drasztikus korhatárcsökkentést jelentő új szabályozást rendkívül rövid, másfél éves átmeneti időszak alatt kívánják végrehajtani. Brüsszel szerint a szabályozás a most nyugdíjazott bírákat, ügyészeket és közjegyzőket az életkorukon alapuló indokolatlan hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a szolgálatban maradó pályatársaikhoz képest. Arról, hogy július 16-án a magyar Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezéseket, a bizottság képviselője a tárgyaláson így vélekedett: ez nem indok a keresettől való elállásra, mert egyfelől akkor, amikor a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a bírált intézkedések hatályosak voltak, másfelől ezen intézkedések alapján a köztársasági elnök tömegével fel is mentett bírákat. (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.