Csőd szélén inog a BSE - Hová tűnt a pénz?
A BSE mindezek ellenére a csőd szélén inog. Tízmilliókkal tartozik az edzőknek és a sportolóknak, körülbelül 180 millióval a közműszolgáltatóknak. A sportolók közül, aki tehette, átigazolt, aki maradt, pénzt kéreget még a nevezési díjakra is. A fizetett alkalmazottakat – titkárnő, igazgató, pályamunkások, ügyvezetők – elküldték. Csupán néhány félállású irodai és technikai dolgozó maradt. Az elnökség tagjai sem díjazást, sem költségtérítést, sem juttatást nem kapnak. A szakosztályvezetők díjazását pénz hiányában megszüntették.
A szigorú intézkedésekkel a fővárosi önkormányzat szerint sikerült megállítani a tartozásállomány növekedését, de információink szerint ennél sötétebb a kép: a klub közműadósságai nőttek a 2011-es évihez képest, miközben az idén éppen a hátralékokra tekintettel 119 millió forint támogatást szavazott meg a közgyűlés. Egy éve még csak az volt a kérdés, mikor kapnak végre fizetést az egyesület profi sportolói, illetve az alkalmazottak. Akkor négy hónappal tartozott nekik a klub. Ma a hírek szerint fél évvel. Pedig 2011-ben Tarlós István kifejezett kérésére Mitnyan Györgyöt, a főpolgármester pénzügyi tanácsadóját választották meg elnöknek.
Az 1913-ban alapított és a hazai sportnak több világklasszis versenyzőt – például Bátorfi Csillát, Regőczy Krisztinát, Sallay Andrást, Bujdosó Imrét – adó, nyolc szakosztályban több száz sportolót felvonultató klub a hetvenes évektől élvezte a Fővárosi Tanács, majd önkormányzat, illetve a budapesti közműcégek támogatását. Az egyesület bevételeinek 80 százalékát ezektől kapta. Tarlós István színre lépésével nagyot fordult a világ. A közműcégek „lefejezésével” a korábbi években meglehetősen nagy lábon élő BSE nem csupán a legtehetősebb szponzoraitól esett el, mivel 2011-ben az önkormányzati támogatás összegét is megfelezték. Az új városvezetés ugyanis elégedetlen volt a sportszakmai tevékenységgel, valamint a súlyos eladósodással járó gazdálkodással.
Tarlós elszámoltatást akart, amelynek levezénylésével Mitnyan Györgyöt – akkor még nem hivatalos gazdasági tanácsadóját – bízta volna meg. Csakhogy a BSE eleinte ellenállt. Nem az elvek miatt, hiszen a gyakorlat régebben is hasonló volt, az előző elnökségben – Mesterházy Ernő, vagyis Demszky Gábor tanácsadója mellett – Bielek Péter korábbi FKF-vezető, valamint Kovács Lajos, a Főtáv volt vezérigazgatója kapott helyet. A BSE valójában nem zárkózott volna el a főpolgármester jelöltjének megválasztásától, ha Mitnyan közbenjár a klub érdekében a közműcégeknél.
Az alku nem köttetett meg. Viszont a BSE csak 26 millió forint támogatást kapott a fővárostól. Értettek a szóból. Mitnyant a harmadik közgyűlésen megválasztották. Ő csak annyit ígért: „ebben a helyzetben az általános költségcsökkentésen kívül nem lehet más célt megfogalmazni, mint a csőd elkerülését”. Mitnyan György városházi tanácsadói posztja miatt idén júniusban leköszönt elnöki tisztéről. Regnálásának egy éve alatt a több százmilliós bevételt elkönyvelő egyesület elvesztette edzői és sportolói zömét, növelte az adósságát.
A főváros ezt másként látja. A közműtartozás szerintük nagyságrendileg nem emelkedett. A bértartozást nagyobbrészt rendezték, főként a dolgozókkal kötött írásos szerződések révén. Információink szerint a kontraktusokban a dolgozók lemondtak elmaradt bérük egy részéről, esetenként a feléről, azt remélve, hogy a többit megkapják. Az idei fővárosi támogatásból a tavalyi béradósságot rendezték – állítja a városháza. Az ő számvetésük szerint a klub lejárt tartozásainak összege tízmillió lehet, amit év végére teljesíthetnek. A többi hátralékot a beérkezett támogatásból egyenlítik ki. A lejáró sportolói szerződéseket viszont valóban nem tudják meghosszabbítani a pénzhiány miatt.
A társaságiadó-kedvezmény felhasználását célzó TAO-programban a BSE kézi- és kosárlabda-szakosztálya is nyert a működési és a fejlesztési pályázaton egyaránt. Az első ütemben a kosarasok 265 milliót, a kézilabdások 353 milliót. A pénzt a főváros tájékoztatása szerint építési beruházásokra és az utánpótlás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására költik, a törvény értelmében utólagos elszámolás mellett.
A klub kivéreztetése mögött sokan az ingatlan vagyon megszerzésének szándékát látják. Jövőre lejár a sportlétesítmények eladására vonatkozó moratórium. A klubnak a saját, illetve a XII. kerületi és a fővárosi önkormányzattal közös tulajdonú ingatlanjainak összértéke több milliárd forintra tehető. A főváros szerint az önkormányzat fokozott odafigyeléssel éppen elhárította a veszélyt, hogy az egyesületi ingatlanok befektetők markába kerüljenek. A TAO-pályázatok révén elindult fejlesztések pedig 2013 után is biztosítják a létesítmények védettséget. Azt viszont a főváros sem tagadja, hogy a BSE az osztatlan közös tulajdonra tekintettel felajánlotta az ingatlanokat az önkormányzatnak, ha a városvezetés ennek fejében hosszú távon garantálja a klub működését.
