Az viszont biztos, hogy a helyi büdzsét kölcsönökre nem lehet alapozni. Ennek egyik oka – amint azt korábban Kósa Lajos debreceni polgármester, a Fidesz ügyvezető alelnöke tudósítónknak elmondta –, hogy a bankok leálltak a hitelezéssel. Ha erre a problémára nem találnak megoldást, jövő januártól a teljes hazai önkormányzati rendszer megáll – fogalmazott –, mert nem lesz pénz a működésre.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségét (MÖSZ) nem érte váratlanul a bankok hitelezéssel kapcsolatos döntése. Gémesi György, a MÖSZ elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában közölte: ebben a helyzetben a bankok azokra az önkormányzati beruházásokra sem adnak hitelt, amelyek igazolhatóan hoznak akkora bevételt, amelyből a kölcsönt bizonyosan törleszteni lehetne.

Az önkormányzatok sokkal nehezebb helyzetben vannak, mint azt bárki gondolta volna – véli Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. ügyvezetője. Szerinte elsősorban a kistelepülések szorulnak azonnali segítségre, mert főként ezeknél halmozódott fel a saját bevételekhez képest jelentős likvidhitel-állomány. Az alapvetően működési célokra felvett háromszázmilliárd körüli folyószámlahitel nagy részét évek óta maguk előtt görgetik, és bár ezeket csak az adott esztendőn belül lehetne felhasználni, az önkormányzatok és a bankok eddig összekacsintottak.

Ha jövőre ezeket a kölcsönöket nem lehet megújítani, igen sok település ellehetetlenülhet – állítja az önkormányzati szakértő. Egyébként szerinte maga a rendszer rossz: a helyhatóságok költségvetése nem a naptári évhez igazodik, hiszen a helyi képviselők saját pénzügyeikről csak a központi büdzsé elfogadása után, tehát a legjobb esetben is csak január végén, február elején tárgyalhatnak.

Most ráadásul a helyzetet még kiszámíthatatlanabbnak tartja Kovács Róbert, mert csak annyit tudni, hogy az államigazgatási feladatokat 2013-tól már a járási hivatalok látják el, a háromezer főnél kisebb településeken az iskolát mindenestül viszi az állam, míg az ennél nagyobbak esetében csak a pedagógusok bérét fizeti, de a létesítmények fenntartása a helyhatóságok dolga lesz.

Minden korábbinál cseppfolyósabb viszonyok közepette kellene tehát tervezni. A bizonytalanságot fokozza, hogy jövőre az idei állami támogatásnak csak alig több mint hatvan százalékára számíthatnak a települések, elvesztik a gépjárműadó hatvan százalékát, a helyben képződő szja-bevétel maradékát, a megyei jogú városok pedig búcsút mondhatnak az illetékbevételnek is. Az önkormányzati szféra 2011-ben 1173, idén 1042, jövőre pedig 647 milliárdos állami támogatásra számíthat – fordítja le mindezt a számok nyelvére Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, korábbi pénzügyi államtitkár.

A településeknek tehát négyszázmilliárddal kevesebb jut – ebből háromszázmilliárdot a közoktatási rendszer átalakítása miatt vonnak el –, miközben a költségvetés főösszege ötszázmilliárddal nő. A megyeszékhelyek ugyanakkor visszakapják a korábban nagyobbrészt a megyék által működtetett, majd tavaly államosított levéltárakat, színházakat és művelődési házakat. Katona Tamás szerint mindezek alapján úgy tűnik, hogy a helyhatóságok pénzügyi pozíciói tovább romlanak. Ezt valószínűsíti Kovács Róbert is: könnyen elképzelhető, hogy több pénzt vesznek el, mint amennyi feladatot magára vállal az állam.

Ráadásul egyelőre nem tudni, hogy a normatív támogatások helyébe lépő feladatfinanszírozási rendszer milyen mértékben fedezi majd a helyhatóságok által kötelezően biztosítandó közszolgáltatásokkal – ilyen például a településfejlesztés, a szociális és gyermekjóléti ellátás, a helyi közösségi közlekedés, a hulladékgazdálkodás vagy az útfenntartás – kapcsolatos költségeket. Schmidt Jenő sem vitatja, lehetséges, hogy a pénz nem lesz mindenre elég, de annyiból kell kijönni, amennyi van.