Módosított médiatörvény?
A Velencei Bizottság képviselői legutóbb szeptember 20-án jártak Magyarországon, és megbeszélést folytattak többek között Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével, Rétvári Bencével, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkárával, József Judit nagykövettel a Külügyminisztériumból, Darák Péterrel, a Kúria elnökével, valamint civilekkel. Azt vizsgálták, milyen mértékben ültette át a kormány a Velencei Bizottság eredeti bíráló véleményének javaslatait a törvénymódosításokba, és milyen további módosításra volna még szükség.
Úgy tudjuk, hogy a testület éles kritikával élt, továbbra is aggasztja például az OBH vezetőjének kinevezési módja. A módosítások értékelésére az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének monitoringbizottsága kérte fel a velencei testületet. Információink szerint november végére, december elejére készülhet el a monitoringbizottság Magyarországról szóló írásbeli jelentése. Ez alapján a közgyűlés plenáris ülése januárban dönthet arról, hogy – példátlan módon, hiszen eddig csak az ET-hez csatlakozni kívánó országokkal szemben alkalmazták ezt a módszert – úgynevezett állandó monitoring, azaz megfigyelés alá helyeznék az országot.
Az eredeti elképzelés szerint már most ősszel, a jövő heti plenáris ülésen döntött volna erről a parlamenti közgyűlés, de meg akarják várni a Velencei Bizottság magyar jogszabályokra vonatkozó összes elemzését. (Ez némileg elhúzódhat, hiszen a Velencei Bizottság még az alkotmányhoz kapcsolt átmeneti rendelkezéseket is vizsgálja. Ám ezek közben az Alkotmánybíróság elé kerültek alkotmányossági felülvizsgálatra, és ennek a folyamatnak a végét bevárja a Velencei Bizottság. Paczolay Péter, az AB elnöke egyben a Velencei Bizottság tagja is.)
Az igazságszolgáltatás mellett az ET főtitkára, Thorbjorn Jagland – aki maga is gyakran lép kapcsolatba a magyar felekkel – a médiaszabályozást is külön figyelemmel kíséri. A 47 tagot számláló strasbourgi szervezet erre a két területre koncentrál. Augusztusban a médiaügyek miatt is járt egy ET-delegáció Budapesten. Az Európa Tanács korábbi véleménye alapján ezen a területen is történt törvénymódosítás. Értesüléseink szerint azonban a strasbourgi szakértők két ponton ragaszkodnak ahhoz, hogy tovább módosuljon a jogszabály: egyrészt a kinevezések területén, különösen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (egyben a Médiatanács elnökének) kinevezésével kapcsolatban.
Továbbá nélkülözhetetlennek tartják a kiegyensúlyozottság biztosítására vonatkozó szabályozás megváltoztatását, mert az szerintük nem eléggé egyértelmű. Úgy tudjuk, az augusztusi látogatás után is folytatódnak az egyeztetések szakértői szinten a magyar hatóságokkal. Az augusztusi megbeszéléseket strasbourgi forrásaink „konstruktívnak, megoldásorientáltnak és őszintének” írták le. A magyar fél sok kérdést tett fel, az ET szakértői pedig nemzetközi példákkal illusztrálták a lehetséges megoldásokat. Az Európa Tanács részéről „bíznak benne”, hogy a magyar hatóságok még az év vége előtt – tartva a monitoringeljárás esetleges januári megkezdésétől – változtatnak a jogszabályon.
Az ET-ben úgy érzik, Budapesten tudják, hogy ha el akarják kerülni a monitoringeljárást, akkor együtt kell működniük. – Megértettük magyar partnereinkkel, hogy minél többet tesznek, annál jobb lesz nekik. Ezzel politikai szinten is tisztában vannak – mondta egy forrásunk.
Monitoring
A monitoringeljárás elindulása azt jelentené: Magyarországról kimondaná az erre hivatott európai szervezet, hogy megsérti a jogállamiságot és az alapjogokat. Ezeknek az alapnormáknak a sérthetetlenségét az EU-alapszerződés hetes cikkelye szavatolja. A monitoringeljárással muníciót kaphat az a lehetőség, amely szerint az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament kezdeményezhetné a hetes cikkely életbe léptetését, amely legszigorúbb formájában az uniós szavazati jog megvonásával is járhat. (Z. E.)