Miután meggyanúsították, és előzetes letartóztatásba került, azzal fenyegették meg, hogy hetente meggyanúsítják valamivel, ha nem vall Hagyóékra. Fölment a vérnyomása, és úgy érezte: nem bírja ki, hogy évekre bezárják. „A szabadság felé mozdultam el. Ennek következtében kerültek olyan mondatok a jegyzőkönyvbe, amelyekkel vádlott-társaimat, volt kollégáimat nehéz helyzetbe hoztam” – mondta Antal Attila, és ezek után elnézést kért vádlott-társaitól.

A Központi Nyomozó Főügyészség – annak érdekében, hogy „az igazságszolgáltatásba vetett bizalom ne sérüljön” – csütörtökön sajtótájékoztatón és közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy a büntetőügy terheltjének sem a nyomozás, sem pedig a bírósági eljárás során nincs igazmondási kötelezettsége. Védekezésének egyetlen korlátja, hogy mást bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. A főügyészség emlékeztetett rá, hogy a BRFK-n indult (majd a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatódott) nyomozás során 2010. január 26-tól kilenc alkalommal hallgatták ki Antal Attilát, mindig ügyvéd jelenlétében. Egyik kihallgatáson sem tették szóvá (sem Antal, sem a védője), hogy a rendőrség bármilyen módon, jogellenesen befolyásolta volna a vallomását. Az ügyészséghez sem fordultak ilyen tartalmú beadvánnyal.

Antal Attila január 27-i vallomását például a következő felütéssel kezdte – idézte Fazekas Géza, a főügyészség szóvivője: „Védőmmel konzultálva őszinte, tényfeltáró vallomást kívánok tenni.” Később, 2010. március 3-án kelt írásos vallomásában is fenntartotta a korábban szóban tett nyilatkozatait. Sőt még május 21. után is, amikor az ügy átkerült a Központi Nyomozó Ügyészséghez.

A főügyészség szerint Antal valótlanul állítja, hogy kihallgatása közben laponként faxolták át az ügyészségre vallomásának egyes részleteit, és úgy egyeztettek a felügyeletet gyakorló ügyészekkel a nyomozók. Ezzel szemben a tény – jelentette ki Fazekas Géza –, hogy a Fővárosi Főügyészség a hasonló ügyekben követett gyakorlatának megfelelően a kihallgatást követően kérte a teljes vallomás megküldését. Laponkénti faxolásról szó sem volt.

Az ügyészség szerint, ha igazak lennének Antal állításai, és ha a bíróság észlelné a rendőrök vagy más hivatalos személyek által elkövetett kényszervallatás gyanúját, és ezzel kapcsolatban feljelentést tenne, az ügyészség azonnal vizsgálatot kezdene. Ilyen információ vagy bizonyíték azonban eddig nem került elő. A kialakult gyakorlat szerint a bíróság az eljárás végén dönt arról, hogy az elhangzott vallomások között volt-e olyan, amely kimeríti a hamis vád törvényi tényállását – szögezte le a szóvivő, sejtetni engedve ezzel, hogy szerintük Antal vallomásában hamisan vádolta meg az ügyében eljáró hatóságokat.

Idetartozik, hogy a tegnapi kecskeméti tárgyaláson Papp Gábor, Mesterházy Ernő védője reagált az ügyészség csütörtök reggeli sajtótájékoztatójára. Kijelentette: ha az ügyészségnek a folyó üggyel kapcsolatban bármilyen közölnivalója van, azt a tárgyalóteremben tegye meg. A még ki nem hallgatott vádlottakat a védekezésükben befolyásolhatja, félelemmel töltheti el, ha minden mondatukat abban a tudatban kell megfogalmazniuk, hogy amiatt esetleg az ügyészség újabb büntetőeljárást indít ellenük. Szerinte kétség férhet az ügyészség elfogulatlanságához, és megfontolják, hogy kizárási indítványt terjesszenek elő. Az ügyvéd kérte a bíróság elnökét: nyilatkoztassa az ügyészség képviselőjét: igaz-e, hogy Mesterházy Ernővel és Antal Attilával szemben hamis vád miatt büntetőeljárást kezdeményeztek?

Kutron Katalin ügyész válaszul elmondta: a tárgyaláson súlyos vádak hangzottak el az eljárásban részt vevő rendőrökre és ügyészekre nézve. Antal Attila nem kevesebbet állított, mint hogy hamis vádra vették őt rá. A büntetőeljárás alatt a bíróság joga eldönteni, hogy kivizsgáltatja-e ezeket az állításokat. Ha az eljárás jogerősen befejeződik, akkor az ügyészség az elhangzott állításokat hivatalból kivizsgálja. Az ügyésznő közölte: Antal Attila kihallgatásainak mindegyikén jelen volt legalább egy meghatalmazott védője. Egyik esetben sem jelezték a tárgyaláson állított visszásságokat. Ez etikai és büntetőjogi kérdéseket is felvet. Egy másik vádra reagálva közölte: a nyomozás felett az ügyészség fokozott ügyészi felügyeletet gyakorolt. Ebbe az is beletartozik, hogy amikor a gyanúsított vallomást tesz, azt átfaxolják a felügyeletet gyakorló ügyészségre. De ezek a faxok nem részleteikben, hanem teljes egészében, a gyanúsított és védője által is aláírva érkeztek.

Mivel Antal Attila nem hajlandó kérdésekre válaszolni, az ügyész indítványozta a vádlott összes visszavont nyomozati vallomásának felolvasását a tárgyaláson.

Fazekas Géza