Páva nem táncol vissza
A hír hallatán öt pécsi pedagógus Páva Zsolthoz, a baranyai megyeszékhely fideszes polgármesteréhez fordult, és azt kérte, hogy a város vonja vissza ezt a döntését. Az öt tanár elfogadta, hogy Marx nevét ne őrizze utca, hiszen amikor a filozófus azt javasolta a munkáspártoknak, hogy emeljék programjukba a proletariátus forradalmi diktatúráját, akkor a tanárok álláspontja szerint eszmei előkészítőjévé vált egy kegyetlen és embertelen rendszernek. Ugyanakkor az öt kérelmező úgy vélte: Wass Albert – antiszemitizmusa miatt – nem érdemli meg, hogy utcát kapjon Pécsett.
A kérelemhez mellékelték az erdélyi író egyik publicisztikáját, amely 1944-ben jelent meg a Kolozsváron szerkesztett Ellenzék című lapban. Az újság egyik oldala arról tudósított, hogy a deportálások elől elrejtőző zsidókat fogtak el. A másik oldalon erre „rímelt” Wass Albert opusza, A patkányok honfoglalása című munka. Ebben a metaforikus jegyzetben a szorgalmas gazdát kifosztják és tönkreteszik a dologtalan és agresszív patkányok. A csakis ellenszenves tulajdonságokkal felruházott rágcsálókon kétségtelenül a zsidókat kell értenünk. Az öt tanár úgy fogalmazott, „Wass Albert ugyan sokak számára népszerű író, ám egy embertelen rendszerrel azonosult eszmeileg, és a rendszer legsötétebb napjaiban az áldozatokkal szembeni könyörtelen fellépésre uszított”.
A kérelmezők azt is megjegyezték, hogy Wass munkáját a mostani kormány által felállított Médiatanács is antiszemitának minősítette 2011 júniusában, amikor egy tévéadó rasszista propagandához használta fel e publicisztikát.
Az öt pedagógus nem állt meg Wass elutasításánál, hanem azt ajánlotta, a Marx utca kapja meg inkább Márton Áron erdélyi püspök nevét. Márton Áron – ugyanakkor, amikor Wass a „patkányok” kiirtására buzdított – a zsidók melletti kiállásra, az üldözöttek mentésére ösztönözte a kolozsváriakat, a kormánytól pedig azt követelte, hogy állítsa le a deportálást. A háború után a püspök felemelte szavát a baloldali diktatúra ellen, ezért évtizedeken át börtönnel és házi őrizettel korlátozták szabadságát.
A Wass Albert helyett Márton Áront ajánlók szerették volna, ha a pécsi közgyűlés napirendre tűzi a fenti javaslatot, ám ezt a megoldást a testület elvetette, így a jövő héttől utcája lesz Pécsett – a Médiatanács által is zsidóellenesnek talált – Wass Albertnek.
Megpróbáltuk megtudni, miért nincs mód újragondolni a névadást. Kerestük az utcanévváltozás előterjesztőjét, Nagy Csaba alpolgármestert, ám a fideszes politikus nem vette fel telefonját, és nem reagált üzenetünkre. Páva Zsoltot is szerettük volna szóra bírni: a telefonját ő sem vette fel, viszont üzenetünkre reagálva egy SMS-ben megígérte, hogy választ kapunk kérdésünkre. Ez meg is történt, igaz, a választ nem ő jegyezte, hanem dr. Horváth Endre, a polgármesteri hivatal hatósági főosztályvezetője.
Horváth nem morális vagy politikai, hanem technika kérdésként kezeli, hogy miért nem lehet megváltoztatni a Wass Albert utcáról hozott döntést. E szerint a névváltozást több mint három hónap szakmai előkészítő munka előzte meg, amiben részt vettek szakmai testületek, civil szervezetek, bizottságok. Ha most figyelembe vennék az új javaslatot, akkor az „nagy veszteséggel járna, hiszen a végrehajtás már három hónapja folyamatban van”.
Hogy milyen veszteség érheti a várost, ha végül is nem Wassról nevezik el a Marx utcát, azt nem részletezte válaszában a főosztályvezető. Horváth Endre ugyanakkor azt is leírja, hogy a civilek javaslatát örömmel fogadja az önkormányzat, s a későbbi névadásoknál majd figyelembe is veszi.
Az öt pedagógus csalódottan konstatálta, hogy figyelmeztetésük nem ért el semmilyen hatást – és Pécsett ezúttal nem Márton Áron, hanem Wass Albert szelleme győzött.
