Ha a vállalkozásnak van telephelye vagy fióktelepe, azokról is nyilatkozni kell. A határidő 2013. február 1-je, tehát már csak alig több mint négy hónap áll rendelkezésre, hogy a társaságok – a családi bt.-ktől az esetleg telephelyek sorát fenntartó multikig bezárólag – eleget tegyenek e kötelezettségüknek.

Ugyanakkor a cégbejegyzés adattartalma is bővül: a vállalkozás képviseletére jogosult személyeknek meg kell adniuk születési idejüket és adószámukat. További változás, hogy nem elég a társaság fő tevékenységét bejegyeztetni, valamennyi tevékenységi kört szerepeltetni kell a szerződésben. Szép feladat lesz ez az ügyvédeknek, mert nélkülük a szükséges igazolásokat és új adatokat nem lehet bejelenteni, ugyanis módosítani kell a társasági szerződést. Az egyik, cégügyekben is eljáró irodánál ezt úgy kommentálták, hogy végre rájuk is gondolt valaki: mostanában jó munkájuk lesz. Az igazságügyi tárca egy a gazdasági jogban járatos korábbi vezető munkatársa pedig kijelentette, hogy maguk éppen a mostanival ellentétes szabályozásra törekedtek. Vagyis: a cél az volt, hogy a vállalkozásoktól csak a legszükségesebb adatokat kérjék.

A szigorításnak egyébként túl sok értelme nincs – állítják forrásaink –, mert cégalapításkor az ügyvédeknek évek óta tisztázniuk kell, hogy a társaság a székhelyét valóban jogosult-e használni. A dokumentumok között ez a nyilatkozat is szerepel, amit azonban eddig nem kellett benyújtani a cégbírósághoz. Tehát alapvetően az ügyvéd viselte a felelősséget azért, hogy egy társaságot valóban létező címre jelentettek-e be, s ott jogszerűen működhet.

A jogalkotó célja nyilvánvaló: a székhelyre vonatkozó szabályok változásától azt remélik, hogy nehezebben tudnak majd fantomizálódni a vállalkozások, s nem lehet céget fiktív címre bejelenteni. Több szakértő viszont erősen szkeptikus, mert a visszaéléseket önmagában a székhelyként bejegyzett ingatlan használatára vonatkozó nyilatkozattal aligha lehet megelőzni. Abban az esetben, amikor a cég – vagy például egy betéti társaság a beltagja – saját ingatlanában működik, nehezebb persze nyom nélkül eltűnni.

Vállalkozást azonban bárhová lehet alapítani, akár egy ismerős lakására vagy egy székhelyszolgáltató cég címére is, s különösen ez utóbbi esetben már kevesebbet ér a székhely-használatról szóló nyilatkozat. Ráadásul egyelőre az ügyvédek véleménye is megoszlik arról, mit jelent pontosan a cégtörvénynek a „használat jogszerűségéről nyilatkozni köteles” fordulata. Van, aki úgy gondolja, hogy az ingatlan tulajdonjogát – és a „használat jogszerűségét” – tulajdoni lappal kell igazolni, mások szerint egy teljes bizonyító erővel bíró magánokirat, tehát két tanú által aláírt, esetleg ügyvéd által ellenjegyzett nyilatkozat elég ehhez.

Akárhogyan értelmezik is a szabályozást, a csaknem hatszázezer hazai társas vállalkozás – ezek harmada bt., zöme pedig tíznél kevesebb embert foglalkoztató kis cég – jelentős része fizetni fog. Ha csak a törvény által megkövetelt változásokat jelentik be, nagyvonalúan elengedik a tizenötezer forint illetéket és a háromezer forint közzétételi díjat, a többi költséget viszont mindenkinek vállalnia kell.

Pénzbe kerül a társasági szerződés módosítása, amelynek tarifája szabad megállapodás tárgya, de tíz-húszezernél olcsóbban biztosan nem lehet megúszni, és aki óvatlanul választ ügyvédet, ennél jóval magasabb összegre is számíthat. Ha be kell szerezni a cég székhelyéül szolgáló tulajdoni lap másolatát, az további 3600 forint, és ehhez jön még egy kisebb tétel: a vállalkozások vezetőinek adatait a központi nyilvántartásban ellenőrizni kell, ami személyenként nem egészen ezer forint. A vállalkozásoknak mindez összességében – igen óvatosan számolva – valószínűleg többmilliárdos kiadást jelent.