Harmincmillió a rokonoknak
Ángyán József elemzésében így összegez: „A legnagyobb – 100 hektár fölötti – területhez jutott 9 nyertes érdekeltség 27 pályázója 76 nyertes pályázattal összesen 4557 hektár terület bérleti jogát szerezte meg, ami a megyében eddig bérbe adott összes állami földterület 85,4 százaléka. Az e körben egy pályázattal elnyert átlagterület 65 hektár, ami a magas megyei átlagnak is közel másfélszerese, az országos átlagnak pedig több mint a háromszorosa.
Az általuk elnyert terület összes aranykorona-értéke 107.386 AK, ami az összes megyei bérbe adott terület aranykorona értékének 88,3 százaléka. Ez a kilenc érdekeltség nyerte tehát el a legnagyobb egybefüggő és legértékesebb területeket, a többi 24 érdekeltségnek pedig lényegesen kisebb és gyengébb termőképességű területek maradtak. És akkor még nem is említettük azt a széles, valóban helyben lakó, gazdálkodó pályázói kört, akik – hitelt adva a kormányzati kommunikációnak – nem kis összeget kidobva az ablakon, e pályázati rendszerben a közös állami földalapból egy négyzetméter földhöz sem jutottak a saját falujuk határában”.
Az abdai Nagy Péter két településen – Kálozon és Sárszentágotán – egyedüliként 115 hektár bérleti jogát szerezte meg. Ángyán összesítéséből az is kiderül: Nagy Péter, valamint édesapja és édesanyja összesen 378 hektárnyi földterülettel rendelkezik, amelyhez 2011-ben 32 millió 161 ezer forint támogatást kaptak, s ennek közel fele volt az úgynevezett területalapú (SAPS) támogatás.
Szerettük volna megkérdezni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnökhelyettesének álláspontját arról, etikusnak tartja-e, hogy saját rokona az egyik pályázati nyertes. Az NFA-hoz az alábbi kérdéseket juttattuk el: Igaz-e, hogy Nagy János NFA-elnökhelyettes unokaöccse, Nagy Péter 115 hektár földet nyert el az NFA pályázatán, Fejér megyében? Amennyiben a hír valós, törvényesnek, illetve etikusnak tartják-e az eljárást? Van-e tudomásuk arról, hogy az NFA vezetőinek más rokona is földhöz jutott egyéb NFA-pályázatokon?
A földalapkezelő szervezet sajtóosztálya közel másfél napos gondolkodási idő után az alábbi választ juttatta vissza hozzánk: „Az Ön kérdéseire az NFA válasza: A pályázat szabályos és törvényes volt!”
Idetartozik, hogy már több mint hétezren csatlakoztak az Élőlánc Magyarországért aláírásgyűjtő akciójához, amelyet a www.kielegyenafold.hu portálon indítottak. „A harmadik Ángyán-jelentés tartalmát megismerve, a becsapott gazdák és a kisemmizett települések érdekében ismételten követeljük az állami földhaszonbérleti pályázatok visszavonását, az eredmények megsemmisítését, és a pályázat gazdákkal és a helyi közösségekkel egyeztetett tartalommal való újraindítását!” – írják.
A mozgalom képviselői szerint Ángyán József jelentéséből egyértelműen nyilvánvalóvá vált, hogy a döntéshozók nem a közérdeket képviselték. Nem az állami földek arányos és igazságos elosztására törekedtek, nem a birtokpolitikai irányelvek szerint döntöttek. Az elemzésből egy mérnöki pontossággal megalkotott rendszer bontakozik ki, s minden megyében ugyanaz a szisztéma működik: kormányközeli nagy és közepes nyertesek – közülük többen csak papíron gazdák –, értéktelen morzsák vagy semmi a valódi helyi családi gazdaságoknak.
„Az Élőlánc Magyarországért kinyilvánítja, hogy a magyar közvagyon stratégiai részét alkotó állami földeknek kizárólag a helyi közösségeket kell szolgálniuk. Azzal, hogy a földek egy rafináltan kitalált rendszer révén külső tulajdonosok nagybirtokaivá állnak össze, elvonják a jövedelmet és a fejlődési lehetőséget a vidéki településektől, ezzel lassú sorvadásra ítélik őket. Elvárjuk a kormány és a parlament tagjaitól – akiket mi, választók bíztunk meg a közügyek intézésével –, hogy esküjükhöz híven a közjót és a közérdeket szolgálják. Elvárjuk tőlük, hogy szembenézzenek az Ángyán-jelentés tényeivel és a társadalom elvárásaival, és még időben megtegyék a szükséges intézkedéseket a közbizalom helyreállítására, a becsapott gazdák és a vidéki közösségek érdekében – olvasható a felhívásban.
