Az ügyész mind a 15 vádlottra végrehajtandó szabadságvesztést kér
A főügyészség a 91 oldalas vádiratban az összes vádlottra – akik a katasztrófa idején az ajkai timföldgyár vezetői vagy alkalmazottai voltak – végrehajtandó szabadságvesztést kért. A vádiratban az áll: a Mal Zrt. érintett munkavállalói üzemeltetési, ellenőrzési és intézkedési mulasztásokat követtek el, így felelősek a tíz halálos áldozatot követelő tragédia előidézéséért és annak következményeiért. A per elsőrendű vádlottja Bakonyi Zoltán, a cég akkori és jelenlegi vezérigazgatója.
A különböző jogi eljárásokban eddig született szakértői véleményekből az olvasható ki, hogy a tragédiát úgynevezett talajtörés okozta. A jelenséget a szakértők egy része természeti, mások ipari katasztrófaként értelmezik. Ennek megfelelően a szakértők egy része kizárólag a létesítményt üzemeltető Mal Zrt.-t és annak vezetőit teszik felelőssé a történtekért, ők viszont azokra a szakértői véleményekre hivatkoznak, melyek szerint az iszaptározó gátszakadásáért nem az üzemeltetés a felelős, a tragédiához a létesítmény helyének szakszerűtlen kiválasztása, valamint a tervezés, a kivitelezés és a hatósági ellenőrzés súlyos hiányosságai vezettek. Amint az várható volt, a helyreállítást követően a katasztrófa utóéletét az üggyel kapcsolatban megindult különböző jogi eljárások határozzák meg. Bár a személyi felelősséget boncolgató büntetőper csak most kezdődik, a tragédiával összefüggésben már javában zajlanak a különböző kártérítési, közigazgatási és személyiségi jogi perek.
Az első kártérítési pert alig néhány nappal a történtek után Konkoly József devecseri nyugdíjas katona indította a Mal Zrt. ellen, ám a bíróság hiába ítélt meg számára ideiglenes intézkedésként tízmillió forintot, az ügyben a mai napig nem született elsőfokú ítélet. Az eltelt két évben közel 40 magánszemély és cég nyújtott be kártérítési keresetet a Mal Zrt. ellen, ezek összértéke meghaladja a félmilliárd forintot. Kiemelkedik a perek közül a MÁV Zrt. keresete: a vasúttársaság 330 millió forintot követel az ajkai cégtől. A kártérítési ügyekben egyelőre még a követelések jogalapjáról sem született bírósági döntés.
Ugyancsak a bíróságnak kell döntenie a Mal Zrt.-re kirótt környezetvédelmi bírságról. A regionális környezetvédelmi hatóság 135 milliárd forintos gigabírságot szabott ki a társaságra, a határozat végrehajtását azonban a Veszprémi Törvényszék felfüggesztette arra hivatkozva, hogy a bírság nagysága miatt annak végrehajtása a cég azonnali és végleges ellehetetlenülését, fizetésképtelenségét és működésének leállítását jelentené.
Érdekes mellékszála a vörösiszap-ügynek az a személyiségi jogi per, amelyet a Mal Zrt. menedzsmentjének három prominense – Bakonyi Zoltán cégvezető, Bakonyi Árpád és Tolnay Lajos igazgatósági tagok, egyúttal tulajdonostársak – indítottak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár ellen, akitől „jó hírnév megsértése” miatt összesen 15 millió forintos nem vagyoni kártérítést követelnek. A cégvezetők keresetükben úgy fogalmaztak: a vörösiszap-katasztrófát követő időszakban Illés Zoltán számos olyan nyilatkozatot tett különböző sajtóorgánumokban, amelyekben az egész tragédiáért a társaság tulajdonosait tette felelőssé.
Bár jogerős bírósági ítélet még nem mondta ki, hogy kiket terhel felelősség a tragédiáért, a politika – szokása szerint – már előre kiállította a bizonyítványt. A leggyorsabb verdiktet az Orbán-kabinet hirdette ki: alig egy hónappal az iszapömlés után kormányhatározatban rögzítették, hogy a Mal Zrt. felelős az okozott károkért. Ennél kissé árnyaltabban fogalmazott az Országgyűlés, amely idén márciusban elfogadta a vörösiszap-katasztrófa ügyében alakult vizsgálóbizottság jelentését, eszerint a katasztrófa „elsődlegesen és döntően a Mal Zrt. ipari tevékenységével összefüggésben, az ő felelősségi körében következett be”, ugyanakkor azt is megállapították, hogy a felelősségben osztoznak a zagytározó létesítését engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok is.
Kevesen emlékeznek rá, de az Orbán-kabinet alig egy hónappal a tragédia után azt ígérte: „az állam a károkozó Mal Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a Mal Zrt. ellen a magyar állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására”. Ez azonban azóta sem történt meg, közvetve csak a MÁV Zrt. kártérítési perében fedezhető fel a háttérben – cégtulajdonosként – a magyar állam.
A kabinet nem véletlenül óvatos. Az elmúlt két évben nyilvánvalóvá vált, hogy a több ezer ember megélhetését biztosító ajkai cég gazdaságilag megrendült, könnyen elképzelhető, hogy a helyzete csak állami tulajdonba vétellel stabilizálható. Az esetleges reprivatizációval viszont okafogyottá válna egy állam által indított kártérítési per, különösen úgy, hogy egyelőre nem tudni, mekkora összeget kell majd kifizetnie a cégnek a jelenleg folyó polgári perekben, illetve mi lesz a végszámlája a környezetvédelmi bírságnak.
