Fehér József nem is érti, mire gondolnak: a minisztériumok és háttérintézményeik már nem egészen nyolcezer fős állományából bocsássanak el háromezer embert? Vagy a közigazgatás száztízezres létszámát csökkentsék negyvenezerrel? Vagy a költségvetési intézmények által foglalkoztatott körülbelül 660 ezer főt négyszázezerre? Fehér szerint valami nagy ostobaságról lehet szó, mert ha ekkora leépítést emlegetnek, „egyszerűbb lenne becsukni az egész boltot”.

Az érdekvédő ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy az idén januárban az államigazgatás területén „statáriális gyorsasággal” már végrehajtottak egy hétezer fős létszámcsökkentést. A közszolgálatban ezért a végletekig kizsákmányolják a maradék embereket, akik évek óta nem kaptak egyetlen fillérnyi fizetésemelést sem, de még az egyéb juttatásaikat is alaposan megkurtították. Az egészségügyben vagy a közoktatás területén sem jobb a helyzet – hangsúlyozta Fehér –, ezért jelentősebb leépítés esetén mindenképpen be kellene zárni intézményeket.

Maga azonban nem tud arról, hogy az országban tömegesen lennének felesleges kórházak vagy iskolák. Lehetséges persze – véli az alelnök –, hogy csupán egy újabb kommunikációs trükkről van szó. Kiszivárogtatják, hogy az IMF negyvenszázalékos leépítést akar, majd sietve közlik: a kormány nem enged efféle, a magyar emberek érdekeit sértő követeléseknek. Ha pedig valóban lesznek elbocsátások, ami nem zárható ki, mindenki örülhet majd annak – tette hozzá –, ha csak minden tizedik alkalmazottat küldik el.

A szakszervezetek egyébként több alkalommal találkoztak az IMF képviselőivel, de csak annyi hangzott el, hogy a bürokráciát csökkenteni kellene. Ez azonban az alelnök szerint semmiképpen nem egyenlő a leépítéssel. Nem azért bürokratikus a magyar közigazgatás, mert túl sokan lennének; a problémák okait inkább a jogalkotásban, illetve a rendszer működésében kellene keresni, bár kétségkívül egyszerűbb az ügyintézőkön elverni a port – fejtette ki. Fehér hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a valutaalaptól soha semmilyen, konkrét létszámcsökkentésre vonatkozó javaslatot nem hallott.

Magyarországon az összes foglalkoztatott 18-20 százaléka dolgozik a költségvetési szférában, és ezzel az Európai Unió tagállamai között az alsó harmadban vagyunk – felelte az alelnök arra a felvetésre, hogy talán túl sokan vannak a közszolgálatban. A mediterrán országokban ez az arány 25-27, a skandináv államokban 23-25, a görögöknél 22, az angolszász nyelvterületen 17-18, a Baltikumban 16-17 százalék. Az efféle összehasonlítás azonban Fehér szerint nem feltétlenül vezet helyes eredményre, mert mindenütt más a struktúra. A számokból annyi viszont mindenképpen kiolvasható – állítja –, hogy negyvenszázalékos túlfoglalkoztatásról nálunk biztosan nincs szó.

Fehér József: Nálunk nincs negyvenszázalékos túlfoglalkoztatás