A magyar igazságszolgáltatás helyzetéről tájékozódtak a velencei bizottság raportőrei csütörtökön Budapesten. A négyfős delegáció a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium néhány vezetőjével, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjaival, valamint három civil szervezet képviselőivel találkozott csütörtökön.

Az Európa Tanács alkotmányügyi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete a magyar bíróságok függetlenségével kapcsolatban már korábban súlyos kifogásokat fogalmazott meg. Az „új bírósági rendszer a maga egészében fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét” – állapította meg a testület. Ezt elsősorban arra alapozták, hogy az OBH kilenc esztendőre megválasztott vezetőjének túl széles hatásköröket biztosítottak például a bírák kinevezése, illetve egyes bírósági ügyek áthelyezése kapcsán, miközben az elszámoltathatóság feltételeit nem biztosították. A kormány ennek hatására több, tavaly elfogadott törvényt is módosított, s a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül helyező alkotmánybírósági határozat miatt egy újabb tervezetet is benyújtottak.

Három civil szervezet – az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért – a napokban tett közzé egy elemzést, amelyben állítják: a velencei bizottság állásfoglalása alapján a tavaly kialakított új bírósági rendszeren harminc ponton változtattak ugyan, ám a bírói függetlenséget és a tisztességes eljáráshoz való jogot továbbra sem látják maradéktalanul biztosítottnak. Változatlanul az egyik legnagyobb problémának tartják, hogy az OBH elnöke túl széles jogkörökkel rendelkezik, s még mindig hiányoznak az elnöki hatalomgyakorlás megfelelő ellensúlyai.

Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa kérdésünkre elmondta: a velencei bizottsággal ismertették ezt az elemzésüket, ugyanakkor szóba került a bírák nyugdíjazásának ügye, s az is, hogy a közelmúltban beterjesztett újabb törvényjavaslat szerint 62 év felett senki nem lehetne bírósági vezető. A raportőrök mindezt meghallgatták, de nem nyilvánítottak véleményt; az újabb fejleményekkel kapcsolatos álláspontjukat majd a saját jelentésükben ismertetik, amit várhatóan egy hónap múlva hoznak nyilvánosságra.

A bizottság már korábban egyértelművé tette: nem foglalkoznak a kormány azon érvével, amely szerint a nyugdíjrendszer egységesítése érdekében csökkentenék a bírák nyugdíjkorhatárát hetvenről 62 évre, amit a magyar Alkotmánybíróság (AB) is alaptörvény-ellenesnek talált. A testület kizárólag azt vizsgálja, miként érvényesül az igazságszolgáltatás függetlenségének elve – hangsúlyozta Tóth Balázs. E tekintetben pedig szerinte az is aggályos, ha nem 62, hanem 65 évre szállítják le a nyugdíjkorhatárt úgy, hogy nem biztosítanak megfelelő átmeneti időt.

A velencei bizottságot tájékoztatták arról is, hogy a nyugdíjba küldött bírákat az AB-döntés alapján nem helyezik automatikusan vissza, hanem mindenkinek munkaügyi pert kell kezdeményeznie. Néhányan első fokon már nyertek, de az OBH vezetője bejelentette, hogy fellebbezést nyújtanak be, amit Tóth különösen aggályosnak tart.

A megbeszélésen szóba került az is, hogy az alaptörvénybe foglalnák: 62 év felett senki nem lehet bírósági vezető. Ez egyértelműen súlyos diszkrimináció, és Tóth Balázs úgy gondolja, vélhetően a velencei bizottság sem tartja elfogadhatónak. Az efféle megkülönböztetés annak fényében is teljesen védhetetlen – fogalmazott –, hogy az OBH és a Kúria elnöke hetvenéves koráig maradhat a posztján.

Az igazságszolgáltatás, a bírók és a bíróságok helyzete miatt jött Budapestre a velencei bizottság