A magyar gettók világa
A Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért képviseletében Horváth Aladár arra hívta fel a figyelmet, hogy a legszegényebb családok bevételeinek vásárlóértéke az elmúlt öt évben becsülhetően a felére-harmadára csökkent. A legszegényebbek segélyezését sok helyen teljesen megszüntették, a „közmunkáért” kapott heti tízezer forintból az önkormányzatok gyakran a szabályokat felrúgva vonják le a családok adótartozását vagy szabálysértési pénzbüntetését. Példaként egy Nógrád megyei roma „alkalmazott” esetét említette, akinek a levonások után végül 15, azaz tizenöt forintot utaltak havi fizetségül. A szóban forgó összeget postán küldték ki részére.
Abszurd és racionálisan fölfoghatatlan, hogyan képesek családok túlélni a válságot fejenként havi húszezer forintos jövedelemből. Horváth Aladár szerint ez csak úgy képzelhető el, hogy „lenézett és megvetett honfitársaink” minden lehetőséget megragadnak: legyen az gyógynövénygyűjtés, alkalmi munka a földbirtokokon, erdőn vagy szőlőültetvényeken. Nem ritka a feketén végzett, sokszor ki sem fizetett építőipari munka a városban. A legkiszolgáltatottabb rétegek az uzsorások hálójában vergődnek. Annak ellenére, hogy a rendőrség egy részüket már lekapcsolta, az uzsorások többfelé továbbra is kiváló kapcsolatokat ápolnak a helyi hatalmasságokkal.
Horváth Aladár hangsúlyozta, hogy nem akarja felmenteni az MSZP-t. A szocialisták idején nagymértékben erodálódott a jogállam, de – tette hozzá – Magyarország a Fidesz kormányzásának éveiben vált rendpárti, posztfeudális országgá. A társadalom most kezd ráébredni arra, hogy a szegényellenes, népnyúzó intézkedések nem csak a cigányokat érintik. „A kormány szemében mindenki cigány, aki nem fideszes és nem gazdag” – jelentette ki.
A kormányzat romapolitikája szerinte csődöt mondott. Csökkent a kisebbségi kultúra, művészet és média támogatása. Intézmények és roma sajtótermékek szűntek meg. Közben Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, az Országos Roma Önkormányzat és a Lungo Drom elnöke tavaly egyáltalán nem, és idén is csupán 13 perc erejéig szólalt fel a parlamentben.
A Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért követelései között szerepel, hogy a legelemibb szükségleteket kielégítő ivóvíz- és áramszolgáltatás legyen alanyi jog a többszörösen hátrányos helyzetű lakosság számára. Az éhezés és a közelgő fagyhalálok megelőzése érdekében a polgárjogi mozgalom azonnali válságkezelő intézkedéseket vár a kormánytól. Ha pedig a kormány önerőből képtelen megelőzni a szociális robbanással fenyegető helyzetet, kérjen ENSZ-segítséget, biztosítson a nemzetközi szervezet élelmiszer- és tüzelősegélyt!
