Nyolc elítéltet szállítottak az idén külföldre
Hozzá kell tenni, hogy nem a baltás gyilkos volt közülük az egyetlen, akit emberölésért ítélt el a magyar bíróság, de volt már példa amerikai (nemi erőszak), svájci és spanyol bűnelkövetőkre is, utóbbiakat kábítószerrel való visszaélés miatt állították az igazságszolgáltatás elé. Az átadott elítéltek jelentős többsége (ez érvényes az előző évekre is) román állampolgár, legtöbbjüket rablásért vonták felelősségre, de volt olyan is, akit gyilkosságért ítéltek el tizenkét évre. Idén volt egy másik külföldi állampolgár is, aki gyilkosságért felelt, az ukrán férfit Magyarországon életfogytiglani börtönre ítélték, ő jelenleg hazájában tölti büntetését.
A közigazgatási tárca leszögezte, hogy az azerihez hasonló átadási ügyekben (amikor is a Magyarországon, magyar bíróság által külföldivel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását adjuk át az elítélt állampolgársága szerinti államnak) formálisan a közigazgatási és igazságügyi miniszter, azaz Navracsics Tibor dönt. Érdekesség viszont, hogy a Safarov-ügyben – legalábbis a helyenként zavaros kormányzati kommunikáció végső álláspontja szerint – „összkormányzati döntés” született, azaz „a véleményeket mérlegelve” nem egyedül Navracsics, hanem Orbán Viktorral és Martonyi János külügyminiszterrel közösen döntöttek az azeri gyilkos átadásáról.
A hazánkhoz érkező kérelmek száma nagyjából duplája annak, ami tényleges büntetés-végrehajtás átadásával végződik. Két fő oka van általában az elutasításnak: a kérelem nem felel meg a nemzetközi egyezménynek, vagy az átadandó személy hátralévő börtönbüntetése már olyan rövid, hogy nem indokolt az átadási eljárás, mert például az eljárás várható időtartama nagyjából megközelíti a még hátralévő büntetést.
„Ez az egyezmény nem ismeri a »jogi garancia« fogalmát. A jogi garancia maga az egyezmény, az abban foglaltak, az, hogy az egyezményt az adott ország aláírta, ergo vállalta annak teljesítését is” – fogalmazott kérdéseinkre a közigazgatási tárca, majd az azeri-ügy kapcsán ismét leszögezték: „ily módon Azerbajdzsán igazságügyi minisztériumának hivatalos írásos levelében foglaltak – ahogy más országok igazságügyi minisztériumnak levelei általában – alapos garanciának tekinthetőek”.
Mint ismert, az azeri szaktárca arról tájékoztatta Navracsicsékat, hogy Ramil Sahib Safarov ítéletét nem alakítja át, a baltás gyilkos közvetlenül folytatja majd a büntetését a hazaszállítása után. Mint az szintén ismert, az azeri államfő ellenben Safarov hazaérkezése után kegyelmet adott a férfinek, sőt, azóta nemzeti hősként ünneplik odahaza kitüntetéssel, ajándék lakással. Hogy a magyar szaktárca miért nem számolt ezzel az opcióval, illetve ha számolt is, miért érte meg neki mégis átadni Safarovot, még mindig megválaszolatlan.
Örmény feljelentés az ügyészségen
Büntetőfeljelentést tesz az Országos Örmény Önkormányzat az ügyészségen az azeri baltás gyilkos ügyében. A beadvány ismeretlen tettes ellen szól majd – írta a Blikk. Serkisian Szeván, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke a lapnak azt mondta, az okirat tartalmazza majd azt is, hogy a magyar kormány megsértette a strasbourgi konvenciót, amikor nem vizsgálta meg azt a lényeges körülményt, hogy a baltás gyilkost Azerbajdzsánban nemzeti hőssé nyilvánították. Magyarország javíthatná a viszonyát Örményországgal, ha elismerné, hogy 1915-ben népirtás történt – mondta Akopján Nikogosz, az Országos Örmény Önkormányzat elnökhelyettese kedden. Akopján Nikogosz, aki az Örmény Kultúráért Alapítvány elnöke is, úgy látja, hogy az Oszmán Birodalomban 1915-ben elkövetett örmény népirtás hivatalos elismerésével Magyarország gesztust gyakorolhatna.
