A meglehetősen terjedelmes előterjesztés sarkalatos törvényekben szokatlan részletszabályokat is tartalmaz – például milyen tollat kell használni a szavazóhelyiségben –, a kampányról vagy az egyéni képviselőjelölteknek ígért két-három milliós támogatásról szó sem esik. Ezekről nyilván egy újabb törvény rendelkezik majd. Egyébként egyelőre az sem bizonyos, hogy a hétfői előterjesztés a végleges változat, mert a parlamenti vita során ezt a kormánypárti frakciók még szétbombázhatják.

A Fidesz amúgy biztonsági játékra törekszik: Lázár hétfőn benyújtotta a Magyarország alaptörvényének második módosítása címet viselő előterjesztést is, amely szerint „sarkalatos törvény a választójog gyakorlását kérelemre történő névjegyzékbe vételhez kötheti”. Ezzel mindjárt elintézte, hogy a választási regisztráció kapcsán – amely Sólyom László volt köztársasági elnök szerint kifejezetten alkotmányellenes – az Alkotmánybíróság ne is járhasson el. Ami azért különös, mert a közigazgatási és igazságügyi miniszter korábban jelezte: előzetes alkotmányossági kontrollt kérnek majd.

Így viszont erre nincs is szükség, hiszen az alaptörvény rendelkezéseit az alkotmánybírák érdemben nem vizsgálhatják. Különben a „kérelemre történő névjegyzékbe vétel” szabályai –azon kívül, hogy a regisztrációnak a Magyarországon lakóhellyel rendelkező választók esetében semmilyen ésszerű oka nincs – első olvasatban korrektnek tűnnek.

Az országgyűlési választásra minden negyedik esztendőben lehet majd regisztrálni, s ezt a lehetőséget a választást megelőző év szeptemberétől a szavazás napját megelőző tizenötödik napig hagyják nyitva, aki pedig január 31-e után nyeri el a választójogot, időkorlát nélkül bármeddig jelentkezhet. Kérdéses viszont, hogy a jövő szeptemberben kezdődő feliratkozás a következő évi EP- és önkormányzati választás lehetséges szavazóinak körét is meghatározza-e. A tervezet nem teljesen egyértelmű, ezért a fideszes Selmeczi Gabriella máris jelezte: módosító indítványt nyújtanak be. Vagyis minden esetben újranyitnák a regisztrációt, és a szavazásból csak azokat zárnák ki, akik megfeledkeznek az adott választást megelőző tizenöt napos határidőről. Az eddigi tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy több százezren csak a kampány hajrájában döntötték el, akarnak-e voksolni, s melyik pártot támogatnák, így ezek az emberek szintén könnyen kimaradhatnak. Feliratkozni személyesen a jegyzőnél, illetve elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül lehet, s azokon a településen is hetente legalább két napot kell biztosítani a regisztrációra, ahol nincs polgármesteri hivatal. Aggályos viszont, hogy levélben erre csak szeptember 1-je és 15-e között lesz lehetőség, ami meglehetősen érthetetlen korlátozás. Igaz, a tervezet szerint mindazokat, akik szerepelnek a népesség-nyilvántartásban, augusztusban értesítik arról, hogy kérhetik a választói névjegyzékbe való felvételüket, tehát a polgárok mindenképpen kapnak tájékoztatást erről a lehetőségről. Aki részt kíván venni a választáson, nyilatkozhat arról is, hogy a személyes adatait kampánycélokra kiadhatják-e. Az érintettek hozzájárulásukat adhatják ahhoz, hogy a pártok képviselői személyesen felkeressék, esetleg csak kampányanyagokat küldjenek a címére, illetve hívhatják-e őket a nyilvános telefonkönyvben fellelhető számukon. Értelemszerűen minderre nemet is mondhatnak, aki tehát úgy kívánja, azt nem fogják zaklatni.

A külföldön élő magyarok közül – legalábbis a javaslatból ez olvasható ki – azok is kaphatnak értesítést, akiket 2011 óta kedvezményesen honosítottak, mert az adataik megtalálhatók a nyilvántartásban. A többieknek azonban semmilyen hivatalos tájékoztatást nem lehet adni, tehát az iratkozhat fel a magyar választói névjegyzékbe, aki ezt kifejezetten maga kezdeményezi. A kérelemhez ugyanakkor mellékelnie kell a magyar állampolgárságát bizonyító okirat típusát és számát. Vagyis aki voksolni akar, annak rendelkeznie kell például magyar útlevéllel, illetve a magyar állampolgárságát megállapító igazolással, amire – ha azt valaki most kérné – hónapokat kell várni.

A jelölési folyamat

A tervezet alapvetően változtatja meg a jelölési folyamatot: nem ezer ajánlószelvényt kell gyűjteni, hanem ajánlóíven kell legalább kétszáz választásra jogosult polgár aláírását megszerezni. Így sokkal egyszerűbben válhat bárki jelöltté – egyébként 2014-ben már nemcsak pártok, hanem társadalmi szervezetek is részt vehetnek a parlamenti választáson –, ráadásul egy ember tetszőleges számú ajánlóívet is aláírhat. Ha tehát valaki úgy gondolja, akár a lakóhelyén indulni kívánó összes személyt támogathatja, egyetlen korlátozás van: egy jelöltet csak egyszer lehet.

A korábbi ajánlási rendszer számos visszaélésre adott lehetőséget: kilopták a postaládából a személyes adatokat tartalmazó cédulákat, azokat – jobbik esetben csak az aláírás kivételével – nem a polgárok töltötték ki, hanem a támogatásért házaló szervezetek, s a cédulákat a pártok saját támogatói adatbázis összeállítására használták fel. A visszaélésekre az ajánlóívek kevesebb lehetőséget adnak, ráadásul azokat eredetiben le kell adni a választási irodáknál. Ettől persze fénymásolatot még lehet készíteni róluk, de legalább nem a pártokra bízzák, hogy megsemmisítik-e ezeket a dokumentumokat (az ajánlószelvények esetében ez volt a helyzet).

A javaslat valóban megoldást kínál számos korábbi problémára, ugyanakkor álságos a tekintetben, hogy minimális erőfeszítés mellett szinte bárki indulhat majd. Elég, ha egy kisebb falu polgárai egymást támogatják, és a fél település jelöltté válhat, ami a választás komolyságát kérdőjelezheti meg. Ez különösen akkor tűnik valószínűnek, ha az egyéni jelölteket valóban két-három millióval támogatni fogják (ennek egyelőre nincs hivatalos nyoma). A Fidesz persze nem ezt célozhatja a szabállyal, hanem az ellenzék megosztását: amennyiben minden politikai szervezet könnyedén állíthat saját jelöltet, az nem ösztönöz összefogásra, s minél inkább megoszlanak a voksok, a kormányoldal fogyatkozó, mégis viszonylag stabil szavazóbázisa annál többet ér.

Az már korábban kiderült, hogy a határon túli magyarok csak az országos pártlistákra szavazhatnak, de a tervezet szerint nemcsak levélben, hanem a külképviseleteken vagy a hazai szavazókörökben személyesen is. Szintén levélben vagy a követségeken személyesen voksolhatnak azok a magyarországi lakóhellyel rendelkező személyek, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak (időközi választáson csak a levél marad).

Itthon annyi változás lesz, hogy az igazolással szavazás helyébe az átjelentkezés lép. Ha valaki a választás idején vidéken lesz, kérheti, hogy ott adhassa le a voksát, de biztosítani kell számára, hogy saját egyéni képviselőjelöltjei közül választhasson. Így nem lesz többé értelme annak, hogy bárki csupán azért jelentkezzék át máshová – amire 2010-ben állítólag volt is példa –, hogy az ottani eredményeket befolyásolja.

A Nemzeti Választási Bizottság tagjait kilenc évre akarják kinevezni, személyükről a parlament kétharmaddal döntene

Újdonság, hogy az eddig országosnak hívott Nemzeti Választási Bizottság választott tagjainak mandátuma kilenc évre szól majd, s személyükről a parlament – elsőként jövő tavasszal –kétharmados többséggel dönthet. Ez azért érdekes, mert a Fidesz a korábbi szabályozást úgy módosította, hogy ezt a testületet minden országos választás előtt újra meg kell alakítani.

Most éppen ezzel ellentétes szándék érvényesül: 2014-ben és 2018-ban bizonyosan a jelenlegi kormányoldal bizottsága őrködik majd a választások tisztasága felett.

A javaslat szerint autonóm államigazgatási szervként létrehozzák a Nemzeti Választási Központot. A jelenleg a közigazgatási és igazságügyi tárcánál működő Országos Választási Iroda – amelynek feladata egyebek mellett a választások előkészítésének és lebonyolításának megszervezése – helyébe tehát egy önálló szervezet lép, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki, ugyancsak kilenc esztendőre.

Az elnök pedig az összes többi területi és helyi választási iroda számára közvetlenül is utasítást adhat majd.

A jogorvoslati lehetőségek rendszere nagyjából marad: első és másodfokon a választási bizottságok döntenek a választási eljárást vagy az eredmény megállapítását érintő kifogásokról, míg a bíróságon felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető. Eddig a bizottságok szabálytalanságot észlelve legfeljebb felszólítottak a jogsértés abbahagyására, illetve végső esetben megsemmisíthették az eredményt, és akkor új választást kellett kiírni, amire igen kevés példa akadt. A tervezet viszont lehetővé tenné, hogy bírságot szabjanak ki: ez magánszemély esetében a minimálbér ötszöröse, egyébként annak tizenötszöröse. Ez 465 ezer, illetve csaknem 1,4 millió forint.

Az ellenzék tiltakozik

– Az LMP véleménye szerint az alaptörvénynek sem felel meg az előzetes választói regisztráció bevezetése –mondta keddi, parlamenti sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely. A frakcióvezető-helyettes kijelentette, hogy pártjuk „az utolsó töltényig harcolni fog” a javaslat ellen. Újra megismételte: a magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében teljesen felesleges a regisztráció, és „nyilvánvalóan a Fidesznek az a szándéka ennek a rendszernek a bevezetésével, hogy bizonyos választói csoportokat távol tartson a szavazófülkéktől”.

A politikus elképesztőnek és felháborítónak nevezte, hogy a Fidesz „a Médiatanács, az Állami Számvevőszék vagy más független intézmények után az Országos Választási Bizottságot is hosszú távon meg akarja szállni”.

Az MSZP semmiképpen sem támogatja a választási feliratkozás bevezetését, s különösen elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz tervei szerint aki elmulasztja a regisztrációt, mindhárom választásról lemarad 2014-ben – mondta az MSZP-s Molnár Zsolt. Kitért arra is, egyetértenek azzal, hogy az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnjön, de az ajánlások rendszerének fenntartását szükségesnek ítélik. Az MSZP szerint az indulás feltételeit valós támogatottsághoz kell kötni, vagyis nem lehet beérni kétszáz aláírás összegyűjtésével egy csaknem százezres választókerületben. Molnár Zsolt kedd este közölte, az MSZP részt vesz a törvény parlamenti vitájában.

Képviselni fogja a regisztrációt elutasító csendes többséget, és a vitában fogja bizonyítani, hogy a javaslat veszélyes a magyar demokráciára.

A Jobbik hétfőn közölte, hogy elutasítja az előzetes választási regisztráció bevezetésének kormánypárti tervét, azt pedig „végképp elfogadhatatlannak” tartja az ellenzéki párt, hogy az előzetes választási feliratkozás nyomán létrejövő önkéntes választói névjegyzék négy évre szóljon – reagált Lázár János hétfői bejelentésére Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője. Dúró Dóra hangsúlyozta: álságosnak tartják a harmincnapos kampányt – a tervezet szerint az hetven és kilencven nap között lenne –, hiszen a Fidesz elképzeléseinek megvalósulása esetén már az előzetes regisztrációt megelőzően megkezdenék a pártok a kampányukat, így az sem rövidebb, sem olcsóbb nem lenne.