A korábbiakhoz képest drámai a csökkenés. Ez azonban Miha szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy míg tavaly az egy százalék személyenként átlagosan 4906 forintot jelentett, az idén – az egykulcsos adórendszer bevezetése miatt, amelynek hatására az átlagosnál magasabb keresetűek zsebében ötszázmilliárd körüli összeg maradt – a felajánlható összeg 3915 forintra csökkent. Vagyis: a 2011-es esztendőhöz viszonyítva az adófizetők 21,2 százalékkal kevesebb pénz felett rendelkezhettek.

A támogatásra jogosult szervezetek száma mindössze egyetlen százalékkal nőtt, tehát nem „versenyeztek” lényegesen többen a felajánlásokért. Annak oka tehát, hogy a kedvezményezettek kevesebb pénzhez jutottak, kizárólag az szja-szabályok tavalyi változása, hiszen a kevesebb személyi jövedelemadó egy százaléka is arányosan kevesebb.

Az összképet árnyalja, hogy idén is vannak az átlagtól eltérő támogatottságot élvező – nyertes és vesztes – civil szervezetek. Néhány konkrét eredmény ismeretében akad olyan, amely tízszázalékos növekedést is el tudott érni a tavalyihoz képest, s olyan is, amelynek a felére esett vissza a bevétele – mondta Miha Tamás.

Ebben az évben megtört egy korábbi trend is: a felajánlók száma mindössze 15 ezer fővel – 0,8 százalékkal – nőtt, tehát lényegében nem emelkedett tovább, szemben a korábbi években tapasztalt ötszázalékos bővüléssel. A 4,49millió adófizető közül egyébként 3,24 millió személy ajánlhatott volna fel a civil szervezeteknek nulla forintnál nagyobb értékű egy százalékot, és ez összesen 11 milliárdot érhetne. További 11 milliárd az egyházi egy százalék lehetne. Ezzel szemben mindössze 7,23 milliárdnyi összeget ajánlottak fel az adózók a civilek javára, az egyházak pedig csupán 3,98 milliárd forinthoz jutottak. Emellett az emberek 1,24 milliárdot a kiemelt költségvetési előirányzatokra szántak.

Érdekesség, hogy 220 ezer adófizető úgy rendelkezett az egy százalékról, hogy tudta: nulla forintnyi adófizetési kötelezettség terheli, azaz az egy százalék az esetükben egyetlen fillért sem jelent a kedvezményezettként megjelölt szervezet számára. Csaknem négymilliárd – az egyházak esetében pedig hétmilliárd –forintról viszont az érintettek nem rendelkeztek, pedig ez a pénz jól jöhetett volna a potenciális kedvezményezetteknek.

„A szervezetek közötti kommunikációs verseny – a korábbi évek trendjének megfelelően – egyre élesebb, az eredmények érdekében a legkorszerűbb eszközöket is bevetik a kampányolók: a korábban megszokott óriásplakátok és szórólapok helyett online hirdetésekben, keresőmarketingben és elektronikus hírlevelekben gondolkoznak” – hangsúlyozta Miha Tamás.