Budai és a titkos papírok
A földügyekért felelős vidékfejlesztési államtitkár múlt csütörtökön két év után jelent meg az ellene folyó rágalmazási per tárgyalásán. Ezt a pert Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon indították, mert miután a volt kormányfőket tanúként kihallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség, Budai – elszámoltatási kormánybiztosként – a nyilvánosság előtt kijelentette: papírjai vannak arról, hogy Bajnai és Gyurcsány hamisan tanúzott. Minthogy a hamis tanúzás bűncselekmény, az érintettek rágalmazás miatt pert indítottak Budai ellen. Az exkormányfők keresetükben 3-3 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint „elégtételt adó” nyilatkozat kiadását kérték Budai Gyulától.
A bíróságon Budai múlt héten azt mondta, hogy csak a véleményét fejtette ki, amit egyébként továbbra is fenntart. Részleteket a tárgyaláson nem tárt fel, azonban hosszasan fejtegette, hogy állítását jegyzőkönyvekkel, feljegyzésekkel, táblázatokkal és levelezésekkel tudja bizonyítani, amelyeknek egy része jelenleg titkos. Hozzátette, titokgazdaként feloldhatja a titkos minősítését ezeknek az aktáknak, amelyek jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irattárában találhatók meg. Budai alperesként azt kérte, hogy a következő tárgyaláson részletesen bizonyíthassa az igazát.
Nem teljesen világos azonban, hogy milyen dokumentumokra utalhat Budai Gyula. A Sukoró-ügyben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség lezárta a nyomozást, a nyomozati iratokat az érintettek megismerhették, s információink szerint ezek között nincs olyan dokumentum, amelyre Budai hivatkozott. Márpedig, ha ebben az ügyben bármilyen irat Bajnai és Gyurcsány hamis tanúzását erősíti meg, az a Sukoró-ügyben bizonyosan fontos jelentőséggel bíró körülményre utal, tehát aligha maradhatott ki a bizonyítékok sorából, amelyet az ügyészség a vádemeléshez csatolt. (Gyurcsány gyanúsított volt az ügyben, de ellene sem emeltek vádat. Bajnai csak tanúként vett részt az eljárásban.) Az sem elégséges magyarázat, hogy az iratok titkosak, s minősítésüket nem oldották fel, ugyanis erre vonatkozóan legalább utalást kellene tartalmazniuk az ügyészségi dokumentumoknak. Ha pedig a nyomozati iratokban nem említenek ilyesmit, annak oka az lehet, hogy az ügyészség nem ismerte meg az állítólagos bizonyítékokat.
A vidékfejlesztési államtitkárt több napig próbáltuk telefonon elérni, hogy feltehessük neki a kérdéseinket, végül a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályához irányított bennünket. Levélben kérdeztük, hogy az említett iratokat korábban az ügyben nyomozó Központi Nyomozó Főügyészség rendelkezésére bocsátotta-e, s azt is, hogy ha ez megtörtént, akkor miért nem szerepelnek azok a nyomozati anyagokban? S ha ezek az iratok Budai véleményét támasztják alá, akkor vajon erősíthették volna-e a gyanúsítást a büntetőeljárás nyomozati szakában? Kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
Elutasították Tátraiékat
A Kúria elutasította Tátrai Miklós és Császy Zsolt fellebbezését, amelyben az Országos Bírósági Hivatal elnökének azt a határozatát támadták meg, amely a Sukoró-ügy tárgyalását a Fővárosi Törvényszékről a Szolnokira helyezte át. A Kúria az Országos Bírósági Hivatal elnökének mindkét jogorvoslattal támadott határozatát törvényesnek ítélte, és a határozatokat helybenhagyta.
