A civilek féltik a függetlenséget, a bírák kevésbé aggódnak
A kritikák középpontjában az egy kézben összpontosuló, hatalmi ellensúly nélküli igazgatási rendszer, valamint az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének a tisztességes eljáráshoz való jogot sértő jogkörei állnak. A jogvédők szerint ahhoz, hogy az új szabályozás elérje a jogállami minimumot, arra lenne szükség, hogy felszámolják a bírói igazgatás centralizált jellegét, és az új szabályok megfelelő garanciákkal védjék a polgároknak a független, pártatlan és igazságos eljáráshoz való jogát.
A civil szervezetek kifogásolják, hogy az alaptörvény nem tartalmazza a bírói függetlenség garanciáit, miközben a bíróságok szervezetére vonatkozó alapvető szabályoknak abban lenne a helye. Ennek hiányában bizonytalan a bírói függetlenség alkotmányos védelme, amit jól mutat, hogy a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló alkotmánybírósági határozatban csak a bizonytalan jelentésű történeti alkotmányból tudták levezetni a bírák elmozdításának alaptörvény-ellenességét.
A bírák és a bírósági hivatal feletti külső kontroll gyakorlására feljogosított Országos Bírói Tanács (OBT) továbbra is függő helyzetben maradtak az OBH elnökétől, Handó Tündétől, mivel a tanács tagjai kiszolgáltatottak lehetnek annak a személynek – mutatnak rá a civil szervezetek –, akinek a tevékenységét ellenőrizniük kellene. Ezt a helyzetet a módosítás sem szünteti meg: bíró változatlanul csak az lehet, akinek a személye ellen az OBH vezetője nem jelent be kifogást, és az elnök a már hivatalban lévő bírákra is nyomást tud gyakorolni az egy évre szóló, akár az ország másik felébe történő kirendelésükkel.
Az ügyek áthelyezésének joga a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme – véli a három szervezet. Egy nyári törvénymódosítás szerint a bírósági hivatal vezetőjének ilyen döntését az OBT által meghatározott elvek figyelembevételével kell meghoznia, de továbbra sem jogszabályok határozzák meg az eljáró bíróságot. Vagyis: nem lehet kizárni, hogy a bírósági eljárásokat politikai, gazdasági vagy bármelyen más megfontolások alapján manipulálják.
A Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete kevésbé aggódik a bíróságok függetlensége miatt. A szervezetnek a múlt heti közgyűlésen ugyanis csak annyi gesztust sikerült gyakorolnia a kényszernyugdíjazott bírák iránt, hogy az alapszabály módosításával kimondták: ők továbbra is tagjai maradhatnak az egyesületnek.
A közgyűlés megszavazta az egyesület módosított alapszabályát, amely – egyebek mellett – a bírói érdekvédelem fontosságát is rögzítette, de az elnök forrásaink szerint ennek ellenére sem bocsátotta szavazásra azt a javaslatot, amely szerint kinyilvánítanák: a szervezet álláspontja szerint a bírák nyugdíjazásának ügyét az alkotmánybírósági határozatnak és a közösségi normáknak megfelelően kell rendezni. Az indok egyébként az volt, hogy a tanácskozás már úgyis határozatképtelen.
