Egyetemeken kampányol a honvédség
Összesen nem több mint 43 főt képeztek ki önkéntes műveleti tartalékosnak a nyár közepéig, de a honvédelmi tárca tervei szerint ősszel további ezernyolcszáz fő kiképzése és behívása történik majd meg – derül ki Hende Csaba honvédelmi miniszter egyik írásbeli kérdésre adott válaszából. A két létszámadat jelentős eltérésével kapcsolatban a szaktárca lapunknak úgy érvelt: „a toborzás a tervek szerint alakul”. Ugyanakkor azt is leszögezték, hogy nem ezernyolcszáz, hanem inkább csak ezerkétszáz-ezerötszáz tartalékos tehet majd esküt az ősz folyamán.
A HM tájékoztatása szerint az első szakaszban a volt állomány megszólítása volt előtérben (jelentős részüknek nem volt szüksége alapkiképzésre, ezért az alacsony szám; állítják), a második szakaszban pedig a felsőfokú tanulmányokat végző hallgatókat tervezik megszólítani.
„Ősszel tájékoztató kampányt indítunk az egyetemeken és a főiskolákon, melynek célja, hogy minden, felsőoktatásban tanuló hallgató tisztában legyen az önkéntes tartalékos rendszer lehetőségével, és az általa kínált előnyökkel, valamint minél többen még aktív egyetemi éveik alatt jelentkezzenek a rendszerbe” – tette hozzá a szaktárca, hangsúlyozva: a honvédség a fiatalokon keresztül lehetőséget kap a társadalomhoz való közel kerüléshez.
Benkő Tibor vezérkari főnök az állami hírügynökségnek nemrég azt nyilatkozta: a teljes tartalékos keretet (ez nyolcezer fő lenne) várhatóan csak 2014-ig érik majd el; ehhez ugyanis jelentős költségvetési támogatásra is szükség van. Az önkéntes tartalékos rendszer két nagyobb csoportból áll: a műveleti és a védelmi tartalékból. Előbbi a NATO-irányelveknek megfelelően a haderő személyi kiegészítését biztosítja, egyéni vállalás és alkalmasság alapján akár a honvédség nemzetközi feladataiban is részt vállalhatnak. Utóbbi, vagyis az önkéntes védelmi tartalék feladata pedig a területvédelemben történő részvétel: azaz elsősorban tulajdonképpen a honvédségi ingatlanok őrzés-védelme.
A Népszabadság kérdésére a honvédelmi tárca elmondta: a kiképzéssel kapcsolatos kiadások két nagyobb csoportra bonthatók. Egy katona napi kiképzésének átlagosan számolt közvetlen költsége ezerhatszáz-kétezer forint, amely a kiképzési feladatok milyenségétől (elméleti vagy gyakorlati) függ. Ez tartalmazza például a lőszerek árát, az üzemanyagot és a kommunális kiadásokat. A kiképzés közvetett kiadása pedig az egyéni felszerelésben és adminisztrációs költségekben jelentkezik. Tavaly az Országgyűlés 1,2 milliárd forintot biztosított a tartalékos rendszer kiépítésére, a következő évre 2,1 milliárdot irányoztak elő a rendszer működtetésére.
„Mivel tartalék nélkül nincsen haderő, ezért az önkéntes tartalékos rendszerbe való befektetés a biztonságunkba való befektetés is egyben. A rendszer fejlesztésével a honvédség képessé válik arra, hogy a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodva, hatékonyan és alacsonyabb ráfordítás mellett bővítse képességeit, anélkül, hogy az állandó és költségvetési szempontból jelentősebb kiadással járó állományát bővítené” – érvelt a szaktárca.
Lapunk megkérdezte a minisztériumot: mennyiben tényszerű az az állítás, hogy ez a rendszer pusztán a HM statisztikájának feljavítását segíti, az érintettek pedig mindössze azért vállalják a részvételt, mert így nem csökken a korkedvezményes nyugdíjuk összege. A HM erre úgy reagált: az önkéntes tartalékosnak való regisztrálás, majd jelentkezés folyamata nem tér ki a motiváció kérdéskörére.
