Gyurcsány már eszik és tervez
– Oda nézzetek, eszik! A Demokratikus Koalíció kitűzőjét viselő fiatalember állapította ezt meg szombat délután, nem sokkal három óra előtt a fővárosi Hold utcában. S valóban: az egyik ház falának tövében guggoló, beszédének jegyzeteivel bíbelődő Gyurcsány Ferenc tényleg mintha rágott volna valamit. Az egyhetes Kossuth téri éhségsztrájkja után – mint később kiderült – ugyancsak kellett az erőgyűjtés: a Batthyány-örökmécsesnél tartott, az előzetes választási regisztráció és úgy általában az Orbán-kormány ellen szervezett DK-demonstráción a volt kormányfő hosszú, majd egyórás beszédet tartott a tűző napon.
Gyurcsány Ferenc színpadra lépése előtt azonban még Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője próbálta feltüzelni a becsléseink szerint ekkor már többezresre duzzadt – elsősorban középkorúakból, idősekből álló, magyar zászlókkal, transzparensekkel felszerelkezett – tömeget. A politikus beszélt az országot mérgező náci söpredékről, eluralkodó félelemről, s a kormányról, amely asszisztál az ordas eszmék terjedéséhez és tűri a „lightos holokauszttagadást, a kemény zsidózást”. Ennek kapcsán megemlítette: a négy éhségsztrájkoló politikus az ország polgárainak kívánt üzenni, nem pedig a kormánynak.
Mert – magyarázta – „velük, az ország jelenlegi vezetőivel már nincs dolgunk”. Érkezett aztán a négy Kossuth téri éhségsztrájkoló egyike, Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, hogy a változás szükségessége mellett érveljen, „iskolában, munkahelyeken is figyelő és büntető” hatalomról, két év alatt megroppantott lelkekről, félelemről, fásultságról szóljon.
Aztán vitába szállt Orbán Viktor kijelentésével, ami szerint a kétharmad áll, mint a cövek. Molnár szerint ugyanis ez már egyáltalán nem igaz, sőt valójában „lankad a kétharmad”. Noha Vadai és Molnár beszédét is nagy tetszéssel fogadták a Batthyány-örökmécses előtti teret – jókora rendőri készültség mellett – megtöltő demonstrálók, a hangulat és a hangerő „más dimenzióba” lépett akkor, amikor színpadra lépett a volt kormányfő. A demonstrálók soraiban felzúgott a „Hajrá, Feri!” és a „Szép volt, Feri!”, majd szűnni nem akaró tapsviharral köszöntöttek a feltűrt ingujjban mikrofon mögé álló Gyurcsányt.
A exminiszterelnök beszédében messziről indulva közelített az aktuálpolitikai kérdésekhez. Beszélt víziójáról, milyen országban szeretne élni (nyugodt, békés, higgadt vezetésű), mesélt arról, hogyan képzeli a jövő fiataljait (világlátottnak, okosnak, szorgalmasnak, a külföldi tapasztalatok megszerzése után pallérozottan hazatérőnek), végül aztán rákanyarodott a konkrét kormánybírálatokra. Gyurcsány – mivel hivatalosan a tüntetés apropóját is ez adta – mindenekelőtt hosszasan beszélt arról, hogy a kormánypártok előzetes regisztrációhoz akarják kötni a választási részvételt. Szerinte ezzel százezreket zárhatnak ki a részvételből, elsősorban azokat, akik csak az utolsó napokban döntik el, hogy elmennek szavazni, és általában a kormány leváltására adják voksukat.
Emiatt úgy vélte, hogy ha Orbán Viktor kormánya „jogi trükkökkel és machinációkkal” akar hatalmon maradni, akkor „Magyarország elveszíti a nyugalmát, az emberek egyszerűen fel fognak lázadni”. Megállapította azt is, hogy a folyvást hazudó Orbán fékeveszett kormányzásába bele fog pusztulni az ország. Bírálta a szavazati jog kiterjesztését a határon túli magyar állampolgárokra, mondván, a Fidesz a 2004-es népszavazás óta saját hatalmi céljaira próbálja felhasználni a szomszédos országokban élő magyarságot, noha akkor azt ígérte, hogy csak magyar útlevelet kapnak a kettős állampolgárok, szavazati jogot nem. Szerinte ez tudatos hazugság volt.
A hazugságok sorolása után már Orbán Viktor nevének említése is elég volt ahhoz, hogy a tömeg rákezdjen a „takarodj, takarodj!” skandálására. Ezt Gyurcsány jókora derültséget keltve azzal konstatálta: „Mondták ezt már nekem is párszor. Attól tartok, nem lesz elég ennyi!” A volt miniszterelnök beszélt a demokratikus erők összefogásának szükségességéről, s jó dolognak nevezte, hogy Mesterházy Attila, az MSZP elnöke támogatta a tüntetést, miként Kónya Péter, a Szolidaritás Mozgalom elnöke is. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Nem tudom, megrepedt-e a jég, vagy át is tört?”
A politikus – akit felesége is elkísért a tüntetésre – végül négy pontban foglalta össze a jövő legfontosabb teendőit. Bejelentette: felkérte az MSZP-t és az LMP-t, hogy közösen bojkottálják a választójog átírásáról szóló parlamenti vitát. Ezután arra buzdított mindenkit, hogy írják alá a DK előzetes regisztráció ellen tiltakozó ívét. Elmondta, hogy a Szolidaritás Mozgalom október 23-án megmozdulást szervez, melyet a Demokratikus Koalíció is támogat. Végül pedig bejelentette: a DK élőláncot szervez a Parlament köré arra a napra, amikor az Országgyűlés a választási feliratkozás bevezetéséről dönt.
A DK megmozdulásán egy-két magányos Gyurcsány-ellenes tüntető bekiabálásán kívül nem történt atrocitás –mindössze egy zászló okozott kisebb, a hazai elkeserítő közéletet hűen tükröző zavart. A demonstráció közelében lévő bérház egyik erkélyének korlátjára Hajrá Magyarország feliratú magyar zászlót feszítettek ki. Emiatt pedig vitába keveredett egymással két tüntető. A Fidesz-közeli „hajrá” miatt ugyanis elbizonytalanodtak, melyik Magyarországnak szól a biztatás: az övékének vagy „amazokénak”?
Egységet akar a Szolidaritás október 23-án
Közös demonstrációra hívja a Szolidaritás a demokratikus ellenzéket, a civil szervezeteket és magánszemélyeket október 23-ra, ahol azt szeretnék kinyilvánítani, hogy „elég volt a megosztottságból, a demagógiából”. A Szolidaritás úgy döntött, eláll a szeptember 29-re, a mozgalom alapításának első évfordulójára meghirdetett tüntetéstől, döntésüket annak reményében hozták meg, hogy ezzel a lehető legszélesebb körű összefogás megvalósulását segíthetik elő október 23-án. Felhívásuk szerint minden magánszemélyt, demokratikus pártot, mozgalmat és civil szerveződést kérnek, hogy október 23-án közös demonstráción, egységben nyilvánítsák ki akaratukat: a diktatórikus, országunk gazdaságát romba döntő, jó hírünket meggyalázó Orbán-kormánynak távoznia kell.
