Még az idén benyújtják a javaslatot, és akár el is fogadhatja a parlament, hogy a párkapcsolati erőszak önálló tényállás legyen a büntető törvénykönyvben. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szombaton találkozott Halász Pálmával, az Élet-Érték Alapítvány elnökével, aki az önálló törvényi tényállásért indított népi kezdeményezés kitalálója, valamint fideszes és LMP-s képviselőnőkkel.

Balog Zoltán miniszter még a vasárnapi tüntetés előtt fogadta a népi kezdeményezés támogatóit

A találkozón megállapodtak abban, hogy felállítanak egy munkacsoportot az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, az Egyenlő Bánásmód Hatóság, az ombudsmani hivatal és civil szervezetek részvételével, melynek feladata önálló büntetőjogi tényállás kidolgozása lesz. A miniszter azt is elmondta, hogy mivel a család szóhoz nem akarnak negatív töltetet társítani, a büntető törvénykönyvbe családon belüli helyett együttélési vagy kapcsolati erőszak néven kerülne be az új tényállás.

Mint ismeretes, Halász Pálma kezdeményezésére több mint 100 ezer aláírás gyűlt össze azért, hogy a családon belüli erőszak Magyarországon is önálló törvényi tényállás legyen a büntető törvénykönyvben. Ez azonban nem kötelezte törvényalkotásra a parlamentet, csak arra, hogy megvitassák a kérdést.

Erre hétfő éjjel került sor, amikor a kormánypárti képviselők egy része áldozathibáztató, nőket sértő kijelentéseket tett. Másnap spontán tiltakozás szerveződött a Kossuth téren. Ugyanezen a napon kezdték szervezni a vasárnapi tüntetést is. A kormány korábbi álláspontja szerint azért volt felesleges az önálló törvényi tényállás létrehozása, mert a büntető törvénykönyvben jelenleg is benne van valamennyi bűncselekménytípus, amely a családon belüli erőszak körébe sorolható.

Ez lényegében megegyezik a korábbi kormányok érvelésével is. Két, a családon belüli erőszak áldozataival régóta foglalkozó civil szervezet, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen és a Patent Egyesület ezt cáfolva foglalta össze, hogy miért is van szükség az önálló törvényi tényállásra. Érvelésük szerint egy cselekmény büntetőjogi szabályozása szimbolikus jelentőséggel is bír. Az állami fellépés ráébreszti a bántalmazót arra, hogy magatartását a közösség nem tolerálja, az áldozatot pedig arra, hogy vele szemben bűncselekményt követtek el, amit nem köteles eltűrni.

A civilek szerint ha a családon belüli erőszak nem képez önálló tényállást, akkor a társadalom sem fog olyan felháborodással tekintetni például egy családon belül elcsattanó pofonra, mint ha az utcán üt meg valaki egy idegent. A másik érv az önálló tényállás mellett az ilyen esetek speciális volta. Egy kocsmai verekedéstől eltérően ezekben az esetekben sajátos az elkövető és az áldozat viszonya, mások a körülmények és a motivációk.

Az erőszak más fajtáitól eltérően ezek általában rendszeresen ismétlődő, egyre súlyosabb formában visszatérő esetek, amelynek napokig, hetekig, de akár évekig, évtizedekig is tarthatnak. Ha egy férfi verekedés során eltöri a felesége orrát, súlyos testi sértésért felel. Csakhogy az esetek nagy részében ez csak a bántalmazássorozat egy eleme, így az ítélkezéskor az egész folyamatot kellene vizsgálni, nem pusztán az elszigetelt esetet – állítják.

 – A célzatosság és a módszeresség az ilyen ügyek sajátja, ennek pedig meg kell jelennie a jogszabályokban is – mondja Tóth Györgyi, a NaNe munkatársa. Az önálló tényállás csökkenti a bizonyítás nehézségeit is, ami a családon belüli erőszakos ügyekben tanúk híján különösen nehéz. Ha azonban úgynevezett folyamat-bűncselekményként tekintünk a családon belüli erőszakra, akkor elég azt bemutatni, hogy a férj a feleség sérelmére rendszeresen testi, lelki, szexuális visszaéléseket követ el, s nem kell minden egyes sérülés keletkezésének körülményeit az áldozatnak bizonyítania. A 2006 óta működő távoltartás elrendelését is megkönnyítheti.

– Örömmel látjuk, hogy a téma olyan nagyságrendben került elő az elmúlt napokban, ahogy korábban soha. Olyan felületeken jelent meg, ahol eddig egyszer sem kapott helyet – összegzi az eseményeket a szakember. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy ígéretek, egyeztetések korábban is voltak a családon belüli erőszakról, sőt, „alibitörvények” is születtek. Szerinte a veszély most is fennáll, hogy elsikkad a szabályozás, bár a felháborodás most akkora, hogy nehéz lesz kibújni a törvényalkotás alól.

– Éppen tíz éve lobbizunk az önálló törvényi tényállásért. Átütő, azonnali változásra most sem számítunk, de ez már nehezen visszacsinálható. Most kell leginkább résen lenni, hiszen innentől válik bonyolultabbá a dolog, a szabályozás részleteinek kidolgozásával – magyarázza.

Miért szükséges a külön tényállás?

- Az állam ráébreszti a bántalmazót a tett súlyára.

- A családon belüli erőszak speciális ügyeket jelent.

- Csökkenti a bizonyítás nehézségeit.