Ezt érdemli, aki becsületes?
Pedig ennyit követel a salgótarjáni asszonytól a gázszolgáltató cég: 540 ezer forintot kötbérként, 31 ezer forintot a régi mérőóra cseréjéért és szakértői vizsgálatáért, a többit kamatként. A Tigáz-DSO Kft. jogszerűen igényli a pénzt – ezt Dósa Zsuzsanna is elismeri. Annyi helyen kért már segítséget az elmúlt másfél évben (ombudsmantól, fogyasztóvédelemtől, ügyvédektől, politikusoktól, sőt a Google fordítóprogramjának segítségével olaszul levelet írt a Tigáz olasz vezérigazgatójának is), de mindenhonnan azt a választ kapta: nincs mit tenni, a gázszolgáltató a jogszabályok szerint járt el.
Pedig Dósa Zsuzsanna csak egyetlen hibát követett el: 2010 októberében beengedett a lakásába bérlőként egy asszonyt, aki visszaélt a bizalmával. – Azért adtam ki a 39 négyzetméteres lakásomat, mert felszámolási eljárás indult a salgótarjáni öblösüveggyár ellen, ahol 32 évig dolgoztam tervező keramikusként, és attól tartottam, hogy elveszítem a munkámat – mondja a most 52 éves Dósa Zsuzsanna. – Az egyik rokonom felajánlotta, hogy átmenetileg befogad a fiammal együtt, nekem meg jól fog jönni az a havi 30 ezer forintos pluszbevétel. Hárman jelentkeztek a hirdetésre, B. Erzsébetet választottam.
Olyan tisztességesnek látszott. De aztán kiderült, hogy rossz emberismerő vagyok. Csak később tudtam meg, hogy már többször volt büntetve. Dósa Zsuzsanna szabályos szerződést kötött a bérlővel, aki vállalta, hogy minden hónapban jelenti az óraállásokat a főbérlőnek, aki bediktálja az adatokat a közműszolgáltatóknak. Már az első hónapban kiderült, hogy valami nincs rendben: 2010. november közepén a Tigáz elvégezte az éves gázóra-leolvasást, ám december közepén B. Erzsébet ennél jóval alacsonyabb óraállást diktált be Dósa Zsuzsannának.
A főbérlő nem értette a dolgot, ezért december 15-én elment a lakásba. Lefotózta a gázórát, majd bement a Tigáz irodájába. Ott elé tették a cég által novemberben készített fényképet, és a két fotót összehasonlítva rádöbbent: valaki hozzányúlt az órához. Azon nyomban kért egy ellenőrzést a szolgáltatótól. A Tigáz emberei december 20-án vonultak ki, de Dósa Zsuzsannát nem értesítették. A szerelők csak a bérlőt találták otthon, megállapították a szabálytalan vételezés tényét – amit a jegyzőkönyvben aláírásával B. Erzsébet is elismert –, majd kicserélték a gázórát.
A régi szerkezetet elvitték, amelyről később az igazságügyi műszaki szakértő megállapította: „a mérőóra számlálószerkezetét visszaforgatták, a gázmérő manipulálásával méretlen gázt vételeztek”. Az ilyenkor szokásos eljárás szerint a Tigáz a mintegy egy hónapos időszakra úgynevezett becsült fogyasztást állapított meg, amit ki is számlázott. Dósa Zsuzsanna befizette a számlát. Egyúttal felmondott a csaló bérlőnek, aki a kiköltözéskor „búcsúajándékként” magával vitte a főbérlő bútorait. Dósa Zsuzsanna feljelentette B. Erzsébetet, akit a bíróság később el is ítélt: 180 nap közmunkára kötelezték.
Az ellopott tárgyaknak nyoma veszett, az elítélt asszonynak pedig – legalábbis papíron – nincs vagyona. Így aztán egy esetleges kártérítési per megindításának nem sok értelme lenne, nem is szólva arról, hogy Dósa Zsuzsannának nincs is pénze pereskedésre: bekövetkezett, amitől tartott, tavaly nyáron megszűnt az állása. De legalább a gázóraügyet sikerült rendeznie – ezzel nyugtatta magát a bérlő kiköltözése után. Tévedett. 2011 februárjában újabb két számlát kapott a Tigáztól, az egyik az óracsere és a szakértői vizsgálat 31 ezer forintos díjáról szólt, a másik pedig 540 ezer forintos kötbérről. Ez utóbbiról annyit lehet tudni: ha valaki a gázmérő megrongálásával méretlen gázt vételez, annak „az üzletszabályzat által előírt kötbér és kártérítés lehet a jogkövetkezménye”.
A szolgáltató 30 napos, napi 18 ezer forinttal számolt kötbért szabott ki az asszonyra. – Először azt hittem, hogy ez a kötbér dolog valami tévedés – mondja Dósa Zsuzsanna. – Engem akarnak megbüntetni, miközben én jeleztem az albérlőm csalását? Miért nem a bűnöst veszik elő, aki ráadásul el is ismerte a vétkét? A Tigáz megmagyarázta a dolgot.
A Dósa Zsuzsannának írt levélben az áll: „Nem tételezzük fel, és nem is feltételezhetjük, hogy ön végezte el a gázmérőn talált átalakítást, azonban a felhasználó felelőssége és szerződésszegő magatartása a gázmérőn a méretlen vételezésre alkalmas állapot előidézése, illetve méretlen gáz vételezése. A szolgáltató nem köteles nyomozni az után, aki ténylegesen a szabálytalan vételező magatartást elkövette, hanem azt kell bizonyítania, hogy közüzemi szerződéses jogviszonyban kivel állt.”
– Ezt megértettem, sőt ma már nem is vitatom – mondja Dósa Zsuzsanna. – Viszont azt állítom, hogy ami jogszerű, az még nem biztos, hogy igazságos is. A kiszabott 540 ezer forintos kötbér nem a szolgáltató kára, hiszen azt én megtérítettem, hanem valójában egy büntetés. Valóban megérdemlem ezt a retorziót? Igazságos ez így? Dósa Zsuzsanna szerint sokat segíthetne ebben az ügyben egy kis méltányosság. Amire egyébként a Tigáz is hivatkozik, mondván, felkínálták az asszonynak a részletfizetés lehetőségét, sőt, amennyiben Dósa Zsuzsanna aláírja a szabálytalan vételezésről szóló jegyzőkönyvet, 20 százalékkal csökkentenék a kötbér összegét.
– Nem ismerhetek el olyat, amit nem követtem el, nem írhatom alá, hogy csaló vagyok – érvel az asszony. –Másrészt mire megyek a részletfizetési lehetőséggel? Nincs havi 57 ezer forintom a törlesztésre. Dósa Zsuzsanna többé nem adta ki a lakását. Igaz, visszaköltözni sem mer. Mint mondja, előbb-utóbb úgyis elzárják nála a gázt, hiszen nem tudja törleszteni az adósságát. Az asszony szerint egyébként akad olyan szolgáltató cég is, amelyik a Tigáztól eltérően értelmezi a méltányosság fogalmát. B. Erzsébet albérlőként nemcsak a gázórát, hanem a vízórát is manipulálta.
Dósa Zsuzsanna ezt a rongálást is bejelentette. A Salgóvíz emberei kimentek, felmérték a helyzetet, kicserélték a megrongált órát, a csere költségét pedig kifizettették a főbérlővel. Semmilyen további retorziót nem alkalmaztak vele szemben.
