A városvezetés fordítja a ló farát
Aki látni akarja az egri Dobó teret olyan állapotban, ahogyan azt az elmúlt évtizedekben megszokta, s még egy utolsó pillantást akar vetni a tér jobb felén álló Végvári vitézek-szoborcsoportra, Kisfaludy Stróbl Zsigmond munkájára, annak mihamarabb a barokk városba kell utaznia. A napokban ugyanis egy parkolóház építésével elkezdődött az egri belváros ötmilliárd forintba kerülő rekonstrukciója, amelynek révén a városközpont egyik meghatározó színfoltja, a végvári harcosok lovas szobra hamarosan eltűnik eredeti helyéről.
A helyiek, valamint az idelátogató vendégek tiltakozása ellenére az önkormányzat nem változtatott az elképzelésén, s tavaly novemberben kimondta a végső verdiktet: a népszerű szoborcsoportnak egy kevésbé frekventált helyre, a Szúnyog közbe kell költöznie. Építészek szerint a műalkotás már a kezdetektől fogva rossz helyen volt, mert elhelyezésekor, 1967-ben felborította a Dobó tér arányait, s beszűkítette a városháza mozgásterét. Kutatók szerint Kisfaludy ragaszkodott ahhoz, hogy az egri Dobó István-szobrot készítő Stróbl Alajossal – akit mesterének tartott – egy helyszínen szerepeljen, s csak ilyen feltételek mellett ajándékozta művét a városnak.
Levéltári adatok azonban nem erősítik meg, hogy csak a Dobó teret tartotta volna alkalmasnak erre a célra. Vannak, akik úgy vélik: nem csak a szakmai szempontok érvényesültek a szobor száműzésekor, sokkal inkább a helyi vezetőket és az önkormányzati képviselőket zavarta, hogy az egyik lovasfigura fara épp a városháza felé néz. Az alkotás kiebrudalásától így az sem tántorította vissza a döntéshozókat, hogy a szoborcsoport áthelyezése több mint háromszázmillió forintba kerül. Százhatvanmillió forintért – sokak szerint jóval a piaci ár felett – vette meg a város azt a használaton kívüli, leromlott állapotban lévő belvárosi kereskedelmi épületet, amelyet le kell bontani, hogy helyet csináljanak a szoborcsoportnak.
Ez utóbbi átszállítása és újrafelállítása nagyjából ugyanekkora összegbe kerül. Nem sikerült viszont „eltüntetni” egy olyan épületet, amelynek látványa – a szoborcsoporttal ellentétben – valóban zavaró a barokk műemlékek között: a szocreál stílusú, kocka alakú hajdani Centrum áruház magántulajdonban van, s tulajdonosaival nem sikerült megállapodnia a városnak az eladásáról. Állítólag arra kötelezték a jelenleg részben kínai árukat kínáló üzlet képviselőit: legalább a homlokzatot alakítsák át úgy, hogy az illeszkedjen a környezetbe – ennek látványos eredményét azonban egyelőre nem tapasztalják az egriek, bár némi felújítás történt az épületen.
E két „folttól” eltekintve a nagyszabású, ötmilliárd forintos, részben európai uniós forrásokból elindított rehabilitációs program többi eleme kevesebb indulatot váltott ki, s elfogadhatóbb a nagyközönség számára. A tér és környékének átalakítására kiírt pályázaton a zsűri az Egri Építész Iroda elképzeléseit találta a legjobbnak. A terv része, hogy a belváros központi területén, közterületen kialakított felszíni parkolók számát jelentősen csökkentik, helyette parkolóházat építenek. Irodaházak, kávézók, közösségi épületek, templomok homlokzatát újítják fel, terek burkolatát cserélik ki, sétányokat, kerékpárutakat, gyalogoshidakat építenek.
A vár alatti Dobó utcában sétáló turisták is tapasztalhatták, milyen elképesztően rossz állapotban van jelenleg a bazaltkő burkolat – ezt is korszerűsítik. Fontos része a beruházásnak, hogy látogathatóvá teszik a török korból megmaradt Valide Sultana fürdőromot. Az ötven éve feltárt műemléket eddig elzárták a nagyközönség elől, most azonban védőépítménnyel vennék körbe, amely nemcsak a romok védelmét látja el, de utal majd az egykori fürdő léptékére, tömegére, és kellő világítással belátást nyújt a belső terekre is.
