A civilek nehezményezik azt is: míg a ceglédi ügyben a rendőrség legalább megvizsgálta, hogy megfelelően járt-e el, addig a sokat bírált devecseri intézkedések – többek szerint: tétovázás – kapcsán elmaradt az önellenőrzés.

Emlékeztetőül: augusztus ötödikén a Veszprém megyei Devecserben csaknem ezer szélsőjobboldali vonult fel a helybeli romák házainál, két héttel később pedig négyszáz gárdista állt fel alakzatban Cegléden, a romák lakta utcáknál. Mindkét esetben szidalmazták, fenyegették a családokat, rasszista, cigányellenes jelszavakat skandáltak. Az országos rendőr-főkapitány a ceglédi konfliktus után vizsgálatot rendelt el, hogy megállapítsák, megfelelő volt-e a rendőrség fellépése. A hétfőn nyilvánosságra hozott jelentés szerint „törvényes, szakszerű és határozott volt a rendőri intézkedés, kimondottan jól kezelték a kialakult konfliktust”.

Noha a rendőrség szerint minden rendben volt Cegléden, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, valamint a Társaság a Szabadságjogokért másként vélekedik, és kétségbe vonja a vizsgálat alaposságát.

Szerintük Cegléden a legnagyobb hiba az volt, hogy a rendőrség „alulminősítette” a kisebbségek ellen előítéletes szándékkal elkövetett bűncselekményeket. A civilek szerint a ceglédi események nyomán a rendőrség nem nyomoz gyűlölet-bűncselekmény miatt, holott a szélsőséges csoportokhoz tartozó, riadalmat keltő személyek cigányellenes indítékkal garázdálkodtak. Ráadásul a jogvédők szerint az ORFK-nál vitatható módon csak az augusztus 19-i ceglédi intézkedéseket vizsgálták, holott a szélsőségesek már 18-án fenyegetőztek a cigánysoron. Ekkor pedig a civil szervezetek szerint a rendőrség még nem volt a helyzet magaslatán.

A jogvédők szerint még több kérdést vetnek fel a Devecseren történtek. Már közvetlenül a szélsőségesek felvonulása után többen bírálták a rendőrséget azért, mert úgy látták, nem volt kellő erő a helyszínen, s emiatt dobálhatták kövekkel a romák házait. A civilek szerint további súlyos hiba, hogy a fenyegetőző tömeg megvalósította a csoportosan elkövetett, közösség tagja elleni erőszakot, mégsem igazoltatták vagy állították elő az elkövetőket. Szóvá tették azt is, hogy lett volna ok feloszlatni a rendezvényt, ám ezt nem történt meg.

A devecseri rendőri fellépést ért bírálatok miatt megkerestük az ORFK-t, s azt kérdeztük: indult-e a ceglédihez hasonló vizsgálat a devecseri intézkedések kapcsán? A rendőrség sajtószolgálata azt válaszolta: „Nincs folyamatban ilyen vizsgálat.” Átol Dorottya, az Amnesty International Magyarország kampány-koordinátora lapunknak azt mondta: „Értetlenül állunk a történtek előtt. A ceglédi vizsgálat finoman szólva hiányos. Az pedig egészen különös, hogy a devecseri intézkedéseket valamiért nagyon nem akarták kivizsgálni. Ez különösen annak tükrében meglepő, hogy mások mellett a mi szerveztünk is kifejezetten kérte erre Belügyminisztériumot.”

Kozák János, a Magyar Cigányok Független Érdekvédelmi Szövetségének Devecserben élő elnöke is fontosnak tartja, hogy kiderüljön, megfelelően végezték-e munkájukat a rendőrök, de szerinte nem ez a legégetőbb gond. Azt mondta: „Nagyobb baj, hogy azt sem vizsgálják meg, miként tarthattak meg engedéllyel egy olyan vonulást, amelyről mindenki pontosan tudta, hogy a szélsőjobb kifejezetten a cigányság megfélemlítésére szervezi.”

Cegléd, augusztus 19. éjszakája