A bírák fenntartják panaszukat
Tavaly az alaptörvény kiegészítő rendelkezései közé emelték, hogy a bírák szolgálati viszonyát az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor meg kell szüntetni. Azóta azonban az Alkotmánybíróság (Ab) is megállapította, hogy ilyen „általános öregségi nyugdíjkorhatár” a ma hatályos szabályok szerint nincs, és a jogszabályokból legfeljebb az olvasható ki, hogy a „társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatár” a következő tíz évben 62-ről 65 évre nő.
A kormány ezt úgy értelmezte, hogy minden bírónak mennie kell, aki betöltötte a 62-t, és az érintettek zömét júniusban menesztették, a többieket pedig december31-hatállyal mentették fel. Az Ab a bírák szolgálati jogviszonyáról szóló törvény erre utaló rendelkezését azonban visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, és felszólította a jogalkotót, hogy a nyugdíjszabályokat sarkalatos törvényben határozza meg. Erre válasz a Navracsics-féle előterjesztés, amely szerint az alaptörvény átmeneti rendelkezései között mondanák ki: a felső korhatár egységesen 65 év.
Ez a szabályozás jövő januárban lépne hatályba, így Cech András szerint kérdéses, hogy mi lesz azokkal, akik nem töltötték be a 65-öt, de már felmentették őket. Automatikusan biztosan nem veszik vissza őket, s bár született néhány elsőfokú ítélet, amely szerint a szolgálati viszonyukat helyre kell állítani, a legtöbb esetben a tárgyalást még ki sem tűzték. De ha a várhatóan hosszú pereskedés után valaki vissza is kapja bírói státusát, az eredeti beosztásába biztosan nem kerülhet, mert a megürült helyeket többségében betöltötték.
Az ügyvéd szerint erre azért sincs esély, mert a javaslatok között az is szerepel, hogy bíró 62 év felett nem lehet vezető beosztásban, az általa képviseltek csaknem mindegyike pedig valamilyen bírósági vezető volt. Mindezek alapján Cech András állítja: a strasbourgi beadványukban szereplő jogsérelmek változatlanul fennállnak. A szabályozás továbbra is diszkriminatív, mert életkor szerinti tartalmaz többé-kevésbé azonos helyzetben levő emberek között; például a kormánytisztviselők, az alkotmánybírák vagy az egyetemi tanárok hetven éves korukig dolgozhatnak.
Az egyezménysértés a jövedelemszerzés tekintetében is vitathatatlan, hiszen a most kényszernyugdíjazott bírák megalapozottan számíthattak arra, hogy egészen hetven éves korukig fizetést kapnak, így őket ettől a jogos várományuktól fosztották meg a korhatár drasztikus leszállításával, ami ekként a tulajdonhoz való joguk sérelmét jelenti. Az ügyvéd úgy látja, ez akkor is igaz, ha – tulajdonképpen visszamenőleges hatállyal– „csak” 65 évre csökkentik a nyugdíjkorhatárt, mert akkor is marad öt elvett esztendő. Ráadásul a változásra megfelelő felkészülési időt továbbra sem biztosítottak.
A panaszban kifogásolják, hogy a bírák nyugdíjazása kötelező – másutt, ha a munkáltató igényli, s az érintett is úgy gondolja, tovább dolgozhat –, a korhatár egyes más foglalkozási ágakhoz képest indokolatlanul alacsony, és nem áll rendelkezésre semmiféle jogorvoslati lehetőség. A törvényjavaslat ezekre a felvetésekre sem tartalmaz semmilyen érdemi választ – állítja az ügyvéd.
Sőt, a tervezet egy újabb, igen súlyosan aggályos elemet tartalmaz: kimondanák, hogy 62 év felett nem lehet bírósági vezetői posztot betölteni. Ez egészen példátlan – véli Cech András –, és azt jelenti, hogy az életkor alapján történő diszkrimináció miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárásra a kormány egy újabb durva diszkriminációval válaszol.
Ezt szerinte Strasbourgban is legalább két okból meg lehetne támadni. Az emberi jogi bíróságon születtek olyan ítéletek, amelyekből egyértelműen következik: ha valakit meghatározott időre neveznek ki, s a feltételeknek megfelel, joggal bízhat benne, hogy megbízatása teljes idejét kitöltheti. Az új szabály szerint viszont sokan lesznek olyanok – a Kúria elnökhelyettese is közéjük tartozik –, akit posztjukon nem hat esztendeig, hanem csak jóval rövidebb ideig maradhatnak majd. Ugyanakkor ez az új szabályozás a diszkrimináció tilalmába is ütközhet, amennyiben a jogalkotó nem tudja kellően megindokolni, hogy a 62 évesnél idősebb bíró miért nem maradhat vezető.
Kérdésünkre az ügyvéd elmondta: a strasbourgi bíróság senkit nem helyezhet vissza, ezért kártérítést követelnek. Az eljárás jelenlegi szakaszában még pontos számításokat nem végeztek, de valószínű, hogy a nyugdíj és a hetven éves korig járó fizetés közötti különbséget, illetve a rövidebb szolgálati idő miatt alacsonyabb nyugellátás kompenzációját kérik majd.
