Hagyó Miklós szerint ő is támogatta a BKV kétes ügyeinek kivizsgálását
Az egyik ügy az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-vel kötött, összesen 133 millió forintos, az ügyészség által szükségtelennek minősített szerződéseké. A vádirat szerint 2007. január elején Hagyó arra utasította Antal Attilát, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatóját, hogy az AAM Zrt.-vel készíttessen beszámolót „A Metro4 projekt koordinációs feladatainak támogatása, projektmenedzsment, projektadminisztrációs feladatok, valamint minőségbiztosítási tevékenység” címen.
A munkát a cég alig 8 nap alatt, 50 millió forintért végezte el. Az ügyészség szerint e szolgáltatásra a BKV-nak nem volt szüksége. A volt főpolgármester-helyettes szerint igenis szükség volt rá. A BKV súlyos gazdasági helyzetben volt, amikor őt 2006 végén megválasztották főpolgármester-helyettesnek. Elmaradás volt a 4-es metró beruházásában, és az AAM Zrt. tanulmánya megállapította, hogy a projektmenedzsment nem rendelkezik megfelelő kompetenciákkal, ezért meg kell azt erősíteni. A létszámát ezért 19-ről 40 növelték, a költségvetését pedig 370 millió forinttal emelték meg. Mivel az uniós forrásokat akkor még nem lehetett lehívni, a pénzt a BKV részére tervezett amortizációs pótlékból vették el.
Hagyó többször hangsúlyozta: őt nem lehet azzal vádolni, hogy nem tartotta szem előtt a BKV pénzügyi egyensúlyának érdekeit. 2007 folyamán 1300 embert bocsátottak el a cégtől, és 2008-ra újabb 300 ember elbocsátását tervezték – emiatt állandó sztrájkfenyegetés volt a szakszervezetek részéről. Ám hozzá nem értés azt állítani, hogy a projektirányítási feladatok – például a tanácsadás – szükségtelenek. Ő mindig támogatta a kétesnek tűnő ügyek kivizsgálását. Az Index.hu egyik cikke után ő maga kérte Székely Gábort, a BKV Zrt. felügyelőbizottságának elnökét, hogy vizsgálja ki a kifogásolt szerződéseket. De a BKV független cég, éppen az lenne a baj, ha a városházáról mindenki belelátna egy közszolgáltató cég ügyeibe, mondta Hagyó.
Egy másik vádpont szerint Antal Attila, a BKV akkori vezérigazgatója, harmadrendű vádlott szerződést írt alá a C. C. Soft Kft.-vel „A szentendrei HÉV Batthyányi tér–Békásmegyer állomások közötti vizuális utastájékoztató rendszer kiépítésére”.
Az első szerződésben 85 millió forint plusz áfa vállalási díj szerepelt. A munka nem haladt, mert a szükséges szoftvert a Thales nevű osztrák cég szállította volna, de nem sikerült vele megegyezni. Ezért módosították a szerződést: az osztrák szoftvert kihagyták, a határidőt meghosszabbították, és bár a műszaki tartalom csökkent, a vállalási díjat megemelték 14 millió forinttal.
Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, aki villámgyors karriert futott be Hagyó főpolgármester-helyettessé választása után a BKV-nál, igazolta a munkák elvégzését. A pénzt kifizették, de az utastájékoztató rendszer azóta sem működik. Balogh azt vallotta: azért írta alá a teljesítési igazolást, mert Hagyó behívatta a főpolgármesteri hivatalba, és megfenyegette. Hagyó Miklós tagadta, hogy ez így lett volna. Közölte, hogy ez a vádpont kizárólag Balogh Zsolt tanúvallomására támaszkodik.
Hagyó azt is mondta, a C. C. Soft Kft. megbízása mellett éppen Balogh kardoskodott, amikor az utastájékoztatóra meghirdetett pályázatot elbírálták, holott a C. C. Softnak nem voltak meg a megfelelő referenciái, viszont – legalábbis elsőre – olcsó ajánlatot tett.
Balogh Zsolt szerint Hagyó azzal zsarolta őt, hogy szabálytalanul írta alá a teljesítési igazolást. Ezért évente 15 millió forintot kért tőle, amit a Hagyó felügyelete alá tartozó közműcégektől kellett összeszednie. Balogh szerint egyik esetben a főpolgármesteri hivatal parkolójában a Szinergon Kft. ügyvezetője adta át a pénzt, a nokiás dobozban lévő 15 milliót pedig a főpolgármesteri hivatalban, Hagyó barátjának és bizalmasának, Lelovics Ottónak a szobájában Balogh Zsolt adta át. Hagyó ezt is tagadta.
Hagyó Miklós azt mondta: az ügyészség számos tanút nem hallgatott meg, akit meg kellett volna, számos okiratot nem csatolt a periratokhoz. Ugyanakkor sokatmondó szerinte, hogy az ügy a 2010-es választás kampányában pattant ki, és Balogh Zsolt éppen akkor adott nagy visszhangot kiváltó interjúkat a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek.
A tárgyalás a jövő kedden folytatódik. Akkor arról dönt a bíróság, feloldják-e Hagyó vagyontárgyainak zár alá vételét – ő azt állítja, hogy azok a korábbi sikeres vállalkozói tevékenységéből származnak.
