Szegregációt hozhat a tanárképzés múltidéző reformja
Emellett – miként arról már lapunkban is írtunk – visszaállítanák az osztatlan képzést. Az általános iskolai tanári szak négy-, a középiskolai tanári szak ötéves lenne, és a hallgatóknak mindkét esetben plusz egy év gyakorlattal kellene lezárniuk tanulmányaikat.
A tervezetet szerdáig lehetett véleményezni, s több szakmai szervezet tett is érdemi észrevételeket. Nem ért egyet a tervezett módosításokkal Trencsényi László egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke sem. Mint azt lapunknak elmondta, az osztatlan képzés visszaállítását súlyos szakmai hibának tartja, hiszen ezzel túlságosan korai pályaválasztásra kényszerítik a hallgatókat. A jelenlegi bolognai rendszerben a hallgató hároméves alapképzés után – azaz 21 évesen, felnőttként – dönthet arról, hogy elindul-e a pedagógushivatás felé, vagy más mesterképzést választ. Ehhez képest az osztatlan képzés bevezetése esetén már 18 évesen végleges döntést kellene hozniuk a fiataloknak.
A szakember kifogásolja azt is, hogy a képzési időben különbséget tesznek az általános és a középiskolai tanárok között, hiszen az előbbieknek négy-, az utóbbiaknak ötéves elméleti oktatást írnak elő. „Ebből az következik, hogy a tervezet készítői szerint a középiskolákban jobban képzett tanárokra van szükség, mint az általános iskolákban. Ez azonban súlyos tévedés” – állítja Trencsényi László. Ennek kapcsán megemlítette: a nyolcosztályos gimnáziumok miatt ma már a tanulók fele tízévesen középiskolában tanul. Ezután tehát a nyolcosztályos gimnáziumokban tanulókat jobban képzett pedagógusok tanítják majd, mint azokat – az általában kevésbé jól szituált családokból származó – gyerekeket, akik tizennégy éves korukig általános iskolában maradnak. Mindez Trencsényi László szerint nem más, mint „arcátlan szegregáció, a társadalmi igazságtalanság betetőzése”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött nyílt levélben ismertette álláspontját, amely így összegezhető: a képzés helyzetének javítását hasznosnak, a megoldás irányát azonban elhibázottnak tartják.
A szakszervezet egyetért azzal, hogy növelni kell a képzés idejét gyakorlati szakasszal, csakhogy a PDSZ szerint az előterjesztők „rossz időben, és rossz helyen” tervezik ezt bevezetni. Álláspontjuk szerint a gyakorlati képzésnek és a gyakornoki időnek be kellene épülnie a felsőfokú tanulmányok menetébe, lehetőleg annak elején – nem pedig a végén –, hogy a lehető legkorábban kiderüljön a hallgatókról, alkalmasak-e a pályára.
Az osztatlan képzési rendszer „visszaalakításáról” a szakszervezetnél úgy vélekedtek: „A 2007-ben bevezetett osztott tanárképzést a tervezet készítői megszüntetnék, helyette az egyszer már leváltott osztatlan képzést favorizálják. A jelenlegi rendszer rejt magában hibákat, ám ezek megoldása nem feltétlenül az, hogy az egész rendszert megszüntetik, s helyette azt a képzési formát állítják vissza, melyet egyszer már felszámoltak.” Nehezményezik azt is, hogy érdemi indoklás nélkül kívánják ismét bevezetni a tanárképzés megosztását jelentő – szintén egyszer már leváltott rendszert – főiskolai és egyetemi képzést. Mindezek kapcsán a szakszervezet elnöke, Mendrey László azt írta a minisztériumnak küldött levelében: A hetvenes-nyolcvanas évek gyakorlata egyszer már „bizonyított”, ennek reaktiválásával a közoktatás színvonalának emelése, a tanári pálya presztízsének helyreállítása az írott malaszt szintjén marad.