A választáson való részvétel feltétele az önkéntes feliratkozás – előzetes regisztráció – lesz, bárki szavazhat majd levélben is, és mindössze száz támogató aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki jelöltté váljék. Az állam ugyanakkor a kampányköltségek eddiginél jóval nagyobb hányadát állná, de nem a pártokat, hanem az egyéni jelölteket támogatná – személyenként akár két-hárommillió forinttal is. Nagyjából ennyiben foglalható össze, amit Lázár János Miniszterelnökséget irányító államtitkár a jövő hétfőn benyújtani tervezett választási eljárási törvényről elmondott.

A legnagyobb vitát eddig a regisztráció váltotta ki, mert egy jól működő népesség-nyilvántartási rendszer mellett nincs szükség arra, hogy a választásra jogosultakról újabb adatbázist hozzanak létre. A külföldön élő magyar állampolgárok zöme valóban nem szerepel a lakcímnyilvántartásban, de ez nem indokolja, hogy nyolcmillió embert azért kényszerítsenek önkéntes feliratkozásra, hogy a választójogával élni kívánó legfeljebb ötszázezer-egymillió határon túli magyar szavazhasson – érvelnek sokan. Vagyis: csak annak kellene feliratkoznia, aki nincs a névjegyzékben.

Az önkéntes feliratkozás, ha az nem ró aránytalan terhet az emberekre, alkotmányossági szempontból valószínűleg nehezen támadható – szögezte le Lövétei István alkotmányjogász. Ha pedig a regisztráció határideje valóban csak két héttel a választás napja előtt zárul, szerinte az is rendben van, mert aki addig nem tudja eldönteni, akar-e voksolni, nem kifogásolhatja, ha elveszíti a választójogát. Más kérdés – tette hozzá –, hogy az összes választásra jogosultra kiterjedő feliratkozási kötelezettségnek nincs semmilyen elfogadható magyarázata.

Lövétei szerint aggályos lehet viszont, ha levélben is lehet regisztrálni, mert az kevésbé alkalmas a választásra jogosult egyértelmű azonosítására. Az alkotmányjogász a Lázár által említett fix névjegyzéket sem tartja elfogadhatónak. A fideszes politikus azt nyilatkozta, hogy 2017-ig valamennyi választást a 2014 márciusában lezárandó adatbázis alapján bonyolítanak majd le, ami már alaptörvény-ellenes lehet, mert egyrészt biztosítani kell a lista aktualizálását, másrészt azokat sem foszthatják meg a választójoguktól, akik ugyan nem iratkoztak fel, de később meggondolják magukat, és például egy időközi választáson mégis voksolni kívánnak.

Az alkotmányjogász álláspontja: minden alkalommal ismét meg kell nyitni a regisztráció lehetőségét. Ez alapvető alkotmányos követelmény, s ugyancsak azt erősíti, hogy nincs szükség az általános regisztrációra. A népesség-nyilvántartásból ugyanis naprakészen megállapítható – jelentette ki Lövétei –, hogy kik rendelkeznek választójoggal, s hol jogosultak azt gyakorolni.

Az egyéni jelölteknek nyújtott támogatás kapcsán pedig azt emelte ki: senkinek nem lehet azt a jogát korlátozni, hogy induljon egy választáson. Az azonban szerinte bizonyosan súlyos zavarokat okozhat, ha valaki száz támogató aláírás megszerzése után alanyi jogon kap két-három millió forintot. Az alkotmányjogász úgy véli, ez olyan sok ember fantáziáját mozgathatja meg, hogy az egész választás elveszítheti a komolyságát és a legalitását. Ez így bizonyosan nincs jól kitalálva – fogalmazott –, és sokkal szerencsésebb lenne, ha egy minimális összegű, bizonyos esetekben akár elveszíthető kaucióhoz kötnék a jelölést.

A kormány egyértelműen jelölteket vásárol a szavazólapokra, és ezzel még inkább ellehetetleníti az ellenzéki erők összefogását – kommentálta a Lázár által ismertetett elképzeléseket Tóth Zoltán választási szakértő. Miközben szerinte a javaslatok között van néhány támogatható elem – például az ajánlószelvények eltörlése, a fogyatékkal élők választáson való részvételének elősegítése, a legutóbb botrányos igazolással szavazás helyett levélben történő voksolás bevezetése –, a szabályokat úgy alakítják, hogy mindenképpen a Fidesz győzzön. Tóth állítja: ezt szolgálja a regisztráció, az egyéni jelöltek példátlanul nagyvonalú támogatása, az érvényességi küszöb eltörlése, a választókerületek átrajzolása és az egyfordulós rendszer bevezetése is.

A feliratkozással párhuzamosan szűkíteni lehet azoknak az adatoknak a körét, amelyeket az állam nyilvántart az emberekről – mondta hétfőn Lázár. Tóth Zoltán ezt az informatika korában egyenesen nevetségesnek tartja, mert nem lehet közhiteles nyilvántartást kézzel kitöltött papírokkal helyettesíteni. Nemzetközi tapasztalatok alapján állítja, hogy a regisztráció során keletkezett adatok tíz százaléka szemétnek tekinthető, mert az érintett valamit tévesen tüntet fel: elírja a nevét, a születési idejét vagy a lakcímét.

A Fidesz saját választási törvényét a világ számos országából ollózta össze, tehát minden egyes bedobott ötletre lehet hivatkozási alapot találni, de a cél egyértelműen az ellenzék pozícióinak gyengítése – így látja Kerék-Bárczy Szabolcs, a Szabadság és Reform Intézet ügyvezető igazgatója. A regisztráció létezik az angolszász országokban, a franciák az egyéni jelölteket támogatják, s hosszasan lehetne sorolni azokat az országokat is, amelyekben a győztes párt mindent visz, és nincs semmiféle kompenzáció – sorolja.

Kerék-Bárczy azonban nem gondolja, hogy kétségbe kellene esni az újabb ötletek miatt, mert a Fidesztől semmi jóra nem számít. Szerinte ráadásul az sem biztos, hogy Lázár valóban a végleges elképzeléseiket ismertette, mert könnyen elképzelhető: ha a kormánypártok érdeke azt kívánja, a választás előtti utolsó pillanatban is módosítják a választási szabályokat. A volt MDF-es politikus még nem tudja, a demokratikus ellenzék milyen típusú együttműködésére lesz szükség a jelenlegi kormány leváltásához, de abban bizonyos: nem szabad elbátortalanodni, hanem keresni kell a lehetőséget a jelenlegi hatalom menesztésére.

Az 1994-es baranyai példa: 1100 lakos, 370 jelölt

Hogy a jelöltek kampányára alanyi jogon járó állami támogatás mennyire ihlető, azt remekül bizonyította 1994-ben az első magyarországi kisebbségi választás. A dél-baranyai falvak roma választópolgárainak 20-40 százaléka jelöltette magát a kisebbségi önkormányzatba, aminek az volt a magyarázata, hogy aki elindult a voksoláson, az felvehetett kétezer forint egyszeri apanázst. Az 1100 lelkes, csakis romák lakta Alsószentmártonban például 370-en jelöltették magukat. Itt komoly fejtörést okozott, hogy az azonos nevű jelölteket hogyan különböztessék meg egymástól (akadt ugyanis név, amely hétszer szerepelt a listán). Végül azt a megoldást választották, hogy a jelölt neve mellé odaírták a ragadványnevét is (a helybéliek előtt az egyértelműbb volt, mint az anyakönyvezett név). Amúgy a szentmártoni jelöltek döntő többsége nem tagadta, hogy a támogatás miatt indult, s esze ágába sem volt bejutni a kisebbségi önkormányzatba. A falu lakóinak 80-90 százaléka már akkor is munkanélküli volt, s a segélyből és napszámból élő szentmártoni jelöltek 5-10 napra bevásároltak a kétezer forintból, hiszen annak a forintnak a vásárlóértéke nagyjából a mai hétszeresére rúgott. (U. T.)

2010-es kopogtatócédulák, a szakértő szerint az új rendszernek egyetlen célja van, hogy a Fidesz győzzön