A gesztus előzmény nélküli a városban, s nem tudunk arról sem, hogy az ország más részén a magáncégek hasonló nagyságrendű támogatással könnyítenék meg egy önkormányzat gazdálkodását. Ráadásul a hőerőmű a pénzért cserébe nem kap ellenszolgáltatást a várostól, s arról sincs szó, hogy a támogatás valamiféle reklámhúzás lenne, hisz az erőműnek nincs szüksége a hagyományos értelemben vett reklámra.

A cég biztos és alig bővíthető piaccal rendelkezik: az erőmű – amellett, hogy áramot termel az országos rendszerbe – a baranyai megyeszékhelyen 31 ezer lakást és 450 közintézményt lát el hővel. Az energia a Pécsi Távfűtő (Pétáv) Kft. közvetítésével jut el a fogyasztókhoz, s a Pétávban az önkormányzat 51, az erőmű 49 százalékos tulajdonos. Még néhány szám: az erőmű a 2011-es évet 9,7 milliárdos árbevétel mellett 863 millió nyereséggel zárta, vagyis a cég az osztalék 28 százalékáról mondott le.

A pécsi hőerőmű

A hőerőmű a hónap elején rövid sajtóanyagot adott ki az adományról, s abban a cégvezetés azzal indokolta döntését, hogy az „önkormányzat likviditási helyzete ismert a közvélemény előtt” (a finom megfogalmazás azt takarja, hogy az eladósodott várost időnként már a csőd fenyegeti). A közlemény szerint: „a város közfeladat-ellátása csak nyugodt gazdasági környezetben valósulhat meg, s az erőmű ennek érdekében ajánlotta fel a negyedmilliárdos segítséget”. A felajánlást a város elfogadta, a támogatás – mint azt Pécs főjegyzőjétől, Lovász Istvántól megtudtuk – megérkezett az önkormányzat számlájára, s a pénz már „felhasználásra került”.

A hőerőmű vezetőit levélben kértük, hogy szóljanak bővebben az adomány miértjéről. A választ a napokban megkaptuk, s annak lényege úgy összegezhető, hogy az erőmű és Pécs stratégiai partnerek, ezért a cég felelősséget érez a város iránt. Amúgy a cég vezetőinek nincs információjuk arról, hogy a részvénytársaság tulajdonosa, a francia kézben lévő Dalkia – amely az európai energiaszektor piacvezető vállalkozása – másutt a pécsihez hasonló áldozatot hozott volna.

Pécs fideszes vezetői nyilvánosan nem köszönték meg az adományt, s nem adták indokát annak, hogy miért volt a Dalkia ennyire bőkezű. Tóth Bertalan, a pécsi közgyűlés MSZP-frakciójának vezetője viszont talált magyarázatot a hőerőmű viselkedésére. A szocialista politikus – megkeresésünkre – azt mondta: a hőerőmű jó árat tudott kialkudni az általa termelt energiáért, s emiatt hálás a kormánynak, ráadásul a Pétáv tavaly kapott az államtól egymilliárd forintos támogatást, így a korábban veszteséges cég nyereségessé vált. A távfűtő kisebbségi tulajdonosaként nagyjából 240 millió adózott nyereség járt az erőműnek, s végül is ezt az előre nem tervezett osztalékot ajándékozta a városnak a cég.

Tóth Bertalan véleményét több, általunk megkérdezett pécsi gazdasági szakember is osztotta. Ugyanakkor valamennyien hozzátették: a Dalkia magatartását motiválhatta az is, hogy a cég így szeretne üzenni a multik ellen hadat viselő és a közműszolgáltatók államosítását fejébe vevő kormánynak. Az üzenet lényege, hogy a Dalkia nem akarja kitalicskázni az erőmű és a Pétáv nyereségét, s a francia gazda hajlandó a haszon egy részéről lemondani a köz érdekében, ezért felesleges volna az erőművet vagy a távfűtőt államosítani.

Az előbbiekhez tartozik, hogy a pécsi zöldmozgalmak aktivistái és szimpatizánsai gyanakvással fogadták a hőerőmű pénzküldeményét. Tudni kell, hogy a korábban szénnel, majd gázzal fűtő erőmű ősztől teljesen átáll biomassza-tüzelésre. Az első biomasszakazánt, amely 50 megawattos és fával fűtik, 2004-ben adták át, a második blokk idén lesz kész, az 35 megawattos, és abban szalma elégetésével termelik majd az energiát. A két blokkot a helyi zöldek támadják. A fatüzelésűt azért, mert ott a zöldek érzése szerint nemcsak a tűzi-, hanem az annál értékesebb épület- és bútorfát is elhamvasztják, s ez a természetes javak pazarlása. A zöldek szeretnék szúrópróbaszerűen ellenőrizni a kazánokba hordott faanyagot, erre azonban a természetvédők feltételezéseit cáfoló erőmű nem hajlik. A szalmaerőművet a természetvédők túlméretezettnek tartják, s úgy látják, hogy a szalma 50-100 kilométerről történő ideszállítása, és az, hogy 2-3 percenként érkezik egy szalmát szállító kamion Pécsre, indokolatlanul szennyezi a környezetet. A fentiek okán a zöldek úgy vélik, hogy az erőmű azért adott pénzt a városnak, hogy ily módon is megpróbálja elfogadtatni a közvéleménnyel a két biomasszablokkot, vagyis egyfajta társadalmi reklámként kell felfogni az adományt.