Forrásaink úgy gondolják, a beadványokat nem érdemes visszavonni, mert bár a nyugdíjkorhatár a bírók körében egységesen 65 év lesz, változatlanul aggályos, hogy például az alkotmánybírók vagy a kormánytisztviselők esetében miért hetven év a felső korhatár. Emellett szeretnék elérni azt is, hogy hetvenéves korukig kapják meg a nyugdíj és a fizetés közötti különbséget, hiszen abban a hiszemben választották ezt a pályát, hogy addig maradhatnak.

A tervezet ráadásul újabb súlyosan diszkriminatív szabályt vezetne be: 62 év felett nem lehetne senki bírósági vezető, tehát az utolsó három évét mindenki – az is, akinek a kinevezése a jelenleg még hatályos szabályok szerint ennél tovább szól – csak beosztottként dolgozhatná végig. Ez a megkülönböztetés az uniós normákkal is ellenkezik, így valószínű, hogy újabb kötelezettségszegési eljáráshoz vezet. Egyébként egyelőre az sem bizonyos, hogy a benyújtott tervezetet az Európai Unió Bírósága megfelelőnek tartja-e ahhoz, hogy a kényszernyugdíjak ügyében most folyó ilyen eljárást lezárja.

– Az egységesen 65 évben megállapítandó bírói öregségi nyugdíjkorhatárral érdemben nem lehet vitatkozni, az viszont egyenesen bornírt, hogy alkotmányos rangra emelték: a 62 év felettiek nem tölthetnek be vezetői beosztást – jelentette ki a javaslat kapcsán Kolláth György alkotmányjogász. Ez szerinte súlyosan ellenkezik az uniós joggal és a magyar alaptörvénnyel, amin az sem segít, ha az alkotmányba foglalják. Úgy véli, ennek célja kizárólag az, hogy néhány kiszemelt vezetőt megalázzanak és eltávolítsanak.

Az alkotmánybírók kimondták: ha a jogalkotó maga épít be az alaptörvénybe olyan szabályokat, „amelyek az alkotmányos jogállamot és az alkotmányos demokráciát, az alapjogok védelmének szintjét rontják, csökkentik vagy garanciákat építenek le, az Alkotmánybíróság nem élhet az alkotmányba foglalt rendelkezések megsemmisítésének a jogával, de jelezheti, sőt – különösen szélső esetben – jelezni is köteles ezt a tényt” – hívta fel a figyelmet Kolláth. Szerinte az AB-nek ezt most meg kell tennie.

– A hatalom mindenképpen gesztust gyakorolt, hogy a bírók nyugdíjkorhatárát 65 évben rögzítette – véli Fleck Zoltán jogszociológus. Az viszont, hogy 62 év felett senki nem lehetne vezető, leleplezi a kormány eredeti szándékát: bizonyos posztokról bizonyos embereket mindenképpen meneszteni akarnak. Ráadásul szerinte a tervezet nem biztosítja a nyugdíjkorhatár jelentős leszállítása esetére az AB által megkövetelt megfelelő átmeneti időt – tehát a bírói függetlenség továbbra is sérül –, amit az Európai Parlament szeptember végén Budapestre érkező tényfeltáró küldöttsége valószínűleg nem is fog elfogadni.

Fleck azt azonban nem tartja feltétlenül diszkriminatívnak, hogy a vezetői tisztség viselését korlátozzák. Ezzel kapcsolatban példával is szolgált: egy egyetemi tanár hetvenéves koráig maradhat a posztján, de tanszékvezető csak 65 esztendős koráig lehet.

Fleck Zoltán jogszociológus szerint a hatalom gesztust gyakorolt